Tekintély és tekintélyelvű struktúrák. Református teológiai reflexiók
Magyar és német református teológiai tanárok 6. konzultációjára került sor 2022. november 3. és 6. között a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, amely ez alkalommal a református teológia szemszögéből vizsgálta a tekintély és a tekintélyelvű struktúrák kialakulásának kérdését és problémáját („Autorität und autoritäre Strukturen. Reflexionen aus reformiert-theologischer Perspektive”). Mi a különbség a tekintély és a hatalom között? Miben állt a próféták autoritása? Milyen tekintéllyel viszonyult Jézus és Pál apostol a törvényhez és a hagyományhoz? Miért alakul ki egy társadalomban a tekintélyek utáni vágy és a tekintélyelvű struktúrákba vetett hamis bizalom? Mennyiben érinti ez a jelenség az egyház szervezeti életét, valamint az egyház szolgálatát, például az igehirdetés, a tanítás, a lelkigondozás, valamint az egyházkormányzás terén? És miben áll a tekintély lényege: csupán a tisztség státuszában vagy az azzal együtt járó szakmai tapasztalatok és kompetenciák, illetve a személyes hitelesség meglétében? Ilyen és hasonló kérdések kerültek az előadások és a diszkussziók fókuszába a konferencia során.
Jelen konzultáció folytatása annak a közös gondolkodásnak, amely 2003-ban indult útjára Emdenben (Németország) a református teológia közéleti relevanciájának feltárása érdekében, és amelyet a 2007-es debreceni, a 2012-es szintén emdeni, illetve a 2014-es berekfürdői, a 2018-as soesti, majd a mostani konzultáció követett. A konzultáció koordinátorai Georg Plasger (Siegen) és Fazakas Sándor (Debrecen) professzorok voltak.
Autorität und autoritäre Strukturen
Reflexionen aus reformiert-theologischer Perspektive
[Tekintély és tekintélyelvű struktúrák. Reflexiók a református teológia nézőpontjából]
6. Konsultation ungarisch- und deutschsprachiger reformierter Theologinnen und Theologen
[Magyar és német nyelvű református teológusok 6. konzultációja]
Idő: Debrecen, 2022. november 4–5.
Helyszín: Debreceni Református Kollégium, Kistanácsterem
A „tekintély” megértésének és kezelésének kérdése egyszerre társadalompolitikai és teológiai kérdés. Társadalmi és politikai értelemben ez minden államformában felmerül – valószínűleg a demokratikus államokban a legerősebben, mivel a hatalmi pozíciók tényleges megélése és a politikai kormányzás gyakorlata megkérdőjelezheti a polgárok alkotmány által megkövetelt egyenlőségét. És amikor a „tekintélyelvű struktúrák” kifejezés felmerül, a demokrácia iránt elkötelezett polgárok éberen figyelnek, hiszen az egyenlőség és a szabadság elvének megkérdőjelezése a tét.
Prof. Dr. DDr. h.c. Ulrich H.J. Körtner előadásai
Prof. Dr. DDr. h.c. Ulrich H.J. Körtner, bécsi professzor, egyetemünk díszdoktora, az Erasmus-Program keretében előadásokat tart egyetemünkön 2022. október 11-én és 12-én. Szeretettel várunk minden érdeklődőt.
A szabadság dimenziói vallás és politika összefüggésében
Fazakas Sándor–Kovács Krisztián (szerk.): A szabadság dimenziói vallás és politika összefüggésében (Szociáletikai Intézet Kiadványai; SzIK 10), Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai Intézete, 2022, ISSN 1785-6027; ISBN: 978-615-5853-49-4; 198.o.
Korunk legmeghatározóbb életérzése a bizonytalanság. A jövőkép-nélküliség és a bizonytalansági tényezőkkel való megbirkózás képtelenségének érzete a poszttotalitárius társadalmak állandó jellemzőjévé vált. A közép-kelet-európai társadalmak tapasztalatai az 1989/1990-es rendszerváltozásokat követő időszakban korántsem a bizonyított és kiszámítható társadalmi, gazdasági és politikai keretfeltételek perspektívájáról tanúskodnak. A társadalmi élet differenciálódásával párhuzamosan, a piacgazdasági struktúrák és a demokratikus intézmények kiépülésével együtt a korábbi és vélt bizonyosságok helyét egy olyan dimenzió vette át, amely megkérdőjelezi a szakmai és mindennapi élet kiszámíthatóságát. A vallásszabadság gyakorlásának újonnan megszerzett lehetősége, a vallásosság és az egyháziasság újjáéledése pedig nem tudta hatékony ellenállóképességgel és problémafeldolgozó technikákkal ellensúlyozni az általános bizonytalanságot. Mindez a vallás és a politika lényegének és létjogosultságának megítélése terén is átrendeződéseket hozott.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.