a Német Protestáns Teológiai Fakultások Konferenciájának és a Tudományos Teológia Társaságának reformáció-jubileumi konferenciáján, 2017. október 10-én.
A "Hit és teológia. Reformátori alapfelismerések és ökumenikus párbeszéd” című konferencián (Glaube und Theologie. Reformatorische Grundeinsichten in der ökumenischen Diskussion) Fazakas Sándor a magyar protestantizmus kibontakozásának történelmi sajátosságairól és kontextuális meghatározottságáról tartott előadást, különös tekintettel az egyházi önértelmezés fejlődésére, egykori és mai adottságaira a magyar és a közép európai társadalmi tapasztalatok összefüggéseiben (Kirche zwischen Kontextualisierung und Komplexität reformatorischer Selbstwahrnehmung in Ungarn).
az Evangelischer Bund 109. Nagygyűlésén.
A Nagygyűlés témája a protestáns identitás kérdése volt, szekuláris környezetben. Ebben az összefüggésben az 1989/90-es rendszerváltás utáni változások magyar társadalmi és egyházi vonatkozásai iránt is érdeklődést mutattak a program szervezői. Fazakas Sándor a társadalmi változások egyházi hatásairól, a református egyház utóbbi évtizedekben kialakított társadalmi szolgálatainak pozitív fogadtatásáról, valamint a teológia társadalomformáló lehetőségéről és kritikai potenciáljáról beszélt.
Link: http://evangelischer-bund.de/anmeldung-zur-109-generalversammlung-gestartet/
Új kurzust indít a DRHE Doktori Iskolája és a Szociáletikai Tanszék Semper Reformanda. Reformáció és teológiai tudományművelés címen.
Az interciszciplináris előadássorozat egy-egy konkrét téma kibontásán keresztül igyekszik bemutatni, hogy az egyes teológiai diszciplínák és szakterületek fejlődése, újabb témák megtalálása és kibontása számára milyen jelentősége van/volt a reformátori felismeréseknek, illetve a teológiai tudományművelés hogyan hatott vissza az egyház és a társadalom életére.
Az előadások 2017. szeptember 21-től, csütörtökönként 13.40-től kezdődnek a Balogh Ferenc teremben.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját? Milyen összefüggés van az egyház múltban elszenvedett üldöztetései, valamit a totális politikai rendszerek fenntartásában vállalt szerepe között?
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.