A Reformáció 500. éves jubileuma alkalmából készülő protestáns etikai kézikönyv szerzői konzultációját tartják a Debreceni Református Kollégium Kistanácstermében 2016. június 16-án és 17-én, a DRHE Szociáletikai Tanszék és Kutatóintézet szervezésében.
A csütörtök délelőtt 10.00 órától kezdődő megnyitót követően rövid sajtótájékoztatóra kerül sor, majd a szerzők előadásait hallgathatják meg az érdeklődők.
A részletes program innen letölthető.
Lehet-e napjainkban, a politikailag erőteljes érdekviszonyok mellett megfogalmazott nézetek között valós párbeszéd? Felebarátként vagy terroristaként tekintünk-e a bevándorlókra? Mi is jövevények vagyunk? És mit mond a Szentírás? A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezte konferencián az előadók többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat és az abból adódó további gondolatokat.
A biblikus nézőponton túl, egyebek mellett a szociológia és a biztonságpolitika szemszögéből hallhattak a jelenlévők megközelítéseket, melyek összességében rámutattak arra, hogy a jelen kérdéseiről nem lehet, pontosabban nem érdemes kizárólagos véleményt alkotni. Fazakas Sándor, a rendezvény levezető elnöke kiemelte: „A konferencián szeretnénk a jelenlegi helyzetet elemezni és a zsidó–keresztény vallási hagyományokkal összevetni. Az ökumenikus horizonton túl szakspecifikus megközelítésekre, az abból adódó párbeszédre kívánunk lehetőséget nyújtani."
Bach János-passióját hallgatni a lipcsei Tamás-templomban; a reformáció és a képzőművészet kapcsolatáról beszélni Lucas Carnach reformáció oltára előtt a wittenbergi Stadtkircheben, vagy éppen Luther házaséletéről beszélgetni az egykori wittenbergi Ágoston rendi kolostorban, illetve a lipcsei Niokolaikircheben a Békés forradalomra (Friedliche Revolution) vagy drezdai Fauenkircheben Drezda lebombázására emlékezni iagzán teológiai és kulturális kuriózumnak számít. Hiszen vannak a keresztyénségnek olyan helyei, amelyek történelmi, egyháztörténeti vagy éppen kulturális meghatározottságuknál fogva arra predestináltattak, hogy egy, vagy akár több teológiai téma jól látható megjelenítői legyenek. Így lehet gondolni valóban a lipcsei Tamás-templomra, ahol a zene és a teológia szinte egy tőről fakad; aztán a város másik nagy temploma, a Nikolaikirche eggyé vált az elmúlt rendszer elleni békés tüntetés emlékével; néhány kilométerre Wittenbergben olyan nagy egyéniségek nyomaira bukkanhatunk, mint maga Luther Márton, aki nem csak teológusként, hanem családapaként, férjként is itt élte élete nagy részét; illetve néhány házzal odébb lakott (nem messze Melanchtontól!) a reformáció hivatalos illusztrátora az idősebb Lucas Cranach, vagy néhány jó évtizeddel később az énekszerző Paul Gerhard, aki közel egy évszázad távolából fogalmazta meg ma is énekelt énekeivel a reformáció teológiai felismeréseit. A közeli Halle nem csupán a protestáns templomépítészet egyik remekével, a Marktkirchével vívta ki a szemináriumon részt vevők figyelmét, hanem a hallei pietizmus „fellegvárával” a Frankische-Stiftunggal is. Másik irányba elindulva, Drezdában, az újjáépített Frauenkircheben a megbékélés témáját járhattuk körbe, emlékezve a második világháború pusztítására, s az újrakezdés teológiai értelmezésének gyakorlati megvalósulását láthattuk. Különös erővel mutatja be a régi pompájában tündöklő barokk templom az egykori választófejedelmi város polgárainak és nemeseinek sajátos Isten-tiszteletét.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága konferenciát szervez Elvándorlás és migráció a 21. században címmel, 2016. május 26. csütörtök 13-17 óra között a MEÖT Székházban (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.).
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.