Fazakas Sándor: A reformatio vitae jegyében
Fazakas Sándor: A reformatio vitae jegyében
Tanulmányok a reformátori teológiatörténet, egyháztan és politikai etika tárgykörében
Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2020 (232 oldal)
ISBN: 978-606-8886-54-1
Borító, Tartalomjegyzék, Előszó, Summary, Contents
A hit és az élet, a tanítás és a rend reformációjának több mint fél évezredes dialektikus feszültsége korántsem a múlté. A reformáció 2017-es jubileumi éve arra mindenképpen alkalmasnak bizonyult, hogy ráirányítsa figyelmünket egyházi és közösségi életünk egyik elhúzódó hiátusára: a reformátorok első és második nemzedékének felismerése és igénye szerint ugyanis a reformatio doctrinae-t a reformatio vitae kell, hogy kövesse. Míg napjanikban azt látjuk, hogy az egyházak ökumenikus egymásra találásának és közös bizonyságtételének jegyében az egykori tanbeli ellentéteket felváltotta a folyamatos párbeszéd és konszenzuskeresés, addig sem a keresztyén életvitel, sem az egyházi élet szervezeti kultúrája, sem pedig a demokratikus civil társadalom, illetve a társadalmi együttélés rendjének terén, úgy tűnik, kellőképpen nem érvényesül a reformáció e második igénye. Pedig a reformáció valóban nem hagyta érintetlenül saját korának és az azt követő évszázadoknak társadalmi, gazdasági, politikai életét.
„Egyházak együtt a járványban”. Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) etikai útmutatása és segédanyaga a tagegyházak számára
Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE)
„Egyházak együtt a járványban”
− protestáns nézőpontok −
| A magyar nyelvű fordítás | Az eredeti dokumentum |
|
|
 |
Forrás: https://www.leuenberg.eu/being-church-together-in-a-pandemic/
Az Olvasóhoz
Ez a szöveg protestáns nézőpontból kínál útmutatást olyan etikai témákban, amelyek a koronavírus-járványból következnek, vagy annak körülményei között hangsúlyosabbá váltak. Akikhez szól:
- Egyházi szociáletikai szakemberek
- Társadalmi felelősséget vállaló egyházi tisztségviselők
- Döntéshozók, akiket etikai megfontolások érintenek (vagy vezetnek) egyházakban és intézményekben
- Mindenki, akit érdekelnek a protestáns egyházakra nehezedő kérdések, és válaszkísérleteik a járvánnyal kapcsolatban.
Az összefoglalás az elején áttekintést ad a tartalomról (a teljes szöveg a 6 oldalon kezdődik), példákkal szolgálva a GEKE tagegyházainak gyakorlatából, így egészítve ki a képet.
„Mielőtt megformáltalak az anyaméhben…”
Fazakas Sándor - Kovács Krisztián (szerk.): „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben…” Az élet kezdetén felmerülő döntések keresztyén etikai megközelítése (Szociáletikai Intézet Kiadványai; SzIK 8), Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai Intézete, 2020, ISSN 1785-6027; ISBN: 978-615-5853-32-6; 336.o.
Korunk társadalmában és a keresztyén közösségekben az utódnemzéssel kapcsolatos kérdések gyakran tabutémának számítanak. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a gyermekvállalás időpontjának megválasztása vagy a meddőség kezelésére irányuló eljárások igénybevétele az érintett párok belső ügye kell hogy maradjon, amelyet a környezetnek illik tiszteletben tartania. […] Másrészt a közgondolkodás sajátosságán és a gyermekvállalás körüli személyes és érzelmi motivációkon túl az orvostudomány lehetőségei, a humángenetika, a géntechnológia rohamos fejlődése is arra köteleznek, hogy időnként tisztázásra kerüljön, mit jelent lényegét tekintve az emberi élet értéke, az emberi méltóság, a jogvédelemre való ráutaltság az élet kezdeti szakaszában.
Erkölcs és jog II.
Erkölcs és jog II. - online szakmai konferencia
Szakmai konferenciát tartottak 2020. november 3-án, 10 órakor a Kúria Dísztermében. A konferencián előadást tartott Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat online közvetítés formájában lehetett figyelemmel kísérni, melyek az alábbi linken visszanézhetők: https://youtu.be/eMbsxQp7NJs
A konferencia programja:
• 10.00 - 10.10 óra - Köszöntő
Dr. Darák Péter - a Kúria elnöke
• 10.10 - 10.50 óra - Fogalomalkotás a teológia és a jog világában
Prof. Dr. Erdő Péter - bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Prof. Dr. Harmathy Attila - az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA rendes tagja
Mi a különbség bűn és bűncselekmény között? Hogyan viszonyul egymáshoz a kettő? Kultúránkban alapvető jelentőséggel bír e fogalompár, s nem csupán az erkölcsteológiában és a büntetőjogban – a magánjogi viszonyokban is fontos szerepe van a felróhatóság fogalmának.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.