Vezetési modellek és gyakorlati megvalósulásuk a református egyházban
Fazakas Sándor:
Vezetési modellek és gyakorlati megvalósulásuk a református egyházban
A MEÖT Szociáletikai Bizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Vezetés az egyházban és a közszolgálatban” című közös konferenciáján, 2024. március 7-én a MEÖT székházban elhangzott előadás szerkesztett, bővített változata.
A református egyházban legalább négyféle vezetésről tudunk. Nemcsak a Magyarországi Református Egyház, de a világ valamennyi református felekezete is a svájci reformációra, ezen belül is Kálvin János munkásságára vezeti vissza teológiai felismeréseit és az egyházi rend ‒ azaz egyházi élet külső szervezeti formájának és belső struktúrájának ‒ alakítására irányuló törekvéseit. De vajon mennyiben érvényesül Kálvin egyházkormányzásra vonatkozó, biblikusan megalapozott és átgondolt teológiai igénye a valóságban, napjaink református egyházi gyakorlatában?
Megszámláltattunk?
Reformátusok a Tiszántúlon a 2022-es népszámlálás tükrében*
2023. szeptember 26-án a Központi Statisztikai Hivatal ismertette a Magyarországon megtartott 2022-es népszámlálás végleges adatait. Ma már látjuk az adatokat a megelőző két, a 2001-es és 2011-es népszámlálásokkal való összehasonlításban is.
Ecclesia semper reformanda, avagy a problémás édesanya
A problémás édesanya kifejezés az egyház esetében arra utal, hogy -véleményem szerint – ma már nem teljesen érvényes az az ökumenikus körökben korábban használt megfogalmazás, amelyik szerint a római katolikus ember és teológus számára az egyház elsősorban az édesanyát, míg a református számára a problémát jelenti. Mind a két oldalnak rá kell jönnie arra, hogy egy édesanya is lehet problémás, és, hogy a problémás édesanya mégis csak édesanya marad. Azt gondolom, hogy a népszámlálás eredményei azt is világosan jelzik, hogy kortárs világunkat nem befolyásolják a különböző felekezetek finomhangulású önmeghatározásai, és a többiektől való elkülönülést kifejező önértelmezései. Ezért is használom az egyház kifejezést egyes számban. Arról nem is beszélve, hogy ha elfogadjuk azt a bibliai meghatározást, hogy az egyház Krisztus teste, akkor teológiai képtelenség az egyház kifejezést többes számban használni.
Amikor az egyház helyzetéről beszélünk ma és igényeljük, hogy ezt teológiai módon tegyük, akkor érdemes végiggondolni azokat az alapvető kijelentéseket, amelyeket önmagunkról tudunk mondani. Talán így jobban értjük magunkat, és jobban meg is tudjuk értetni magunkat. Az egyház egyház-létével kapcsolatban általános megfogalmazás, hogy ebben a világban való megjelenését két szélsőség fenyegeti. Le kell számolni azzal a fajta magától értetődőséggel, hogy az egyház úgy jelenik meg a társadalomban, mint aminek biztosított helye van. Az az elképzelés, ami a születéssel való egyháztagságot jelenti, végérvényesen eltűnőben van. Az egyházat ily módon két veszedelem fenyegeti: az egyik a szekularizáció, a másik a szakralizáció. (Az alábbi kifejtésben elsősorban a XX. század kiemelkedő teológusának, Karl Barth-nak a gondolatmenetére támaszkodom.)
dr. Fazakas Sándornak ítélték a 2024-es Barth Károly-díjat
A 2024-es Barth Károly-díjat a Német Protestáns Egyházak Uniója (Die Union Evangelischer Kirchen - UEK) idén Dr. Fazakas Sándornak, tanszékünk vezetőjének ítélte meg.
Az 1986-ban alapított díjjal kétévenként ismerik el a legjelentősebb tudományos-teológiai vagy a kiemelkedő bizonyságtevő keresztyén szolgálatot, világviszonylatban.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.