A keresztyén ember nem lehet nacionalista!


Ennek szellemében került sor 7. Valláspolitológiai Fórum megtartására 2023. május 12-én, Debrecenben. Az Innsbrucki, Salzburgi, Ljubljanai, Debreceni Egyetemek, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, valamint a DAB Vallástudományi és Politikatudományi Munkabizottságainak közös koordinációjában évente megrendezésre kerülő fórum aktuális közéleti kérdésekre reflektál teológia szempontból, vallás és politika összefüggéseiben.

A mostani fórum során a nacionalizmus és keresztyénség kapcsolatának kérdésköre került a teológiai és vallástudományi vizsgálódás fókuszába, ökumenikus jelleggel. Az előadók egyetértettek abban, hogy az etnikai alapú, kirekesztő nacionalizmus egy statikus vallásértelmezéssel, zárt csoportidentitás igényével, a szuverenitás elvesztésének félelmével vagy történelmi tapasztalatával jár együtt. Ez megnehezíti az értékek utáni tájékozódás és az erkölcsi ítéletalkotás lehetőségét is konkrét társadalmi kihívások összefüggésében. Ezzel szemben a dinamikus vallásértelmezés (H. Bergson) alternatívát kínál: a nemzeti önazonosság mint erkölcsi kategória, a hazaszeretet, valamint jogkövető magatartás mint az együttélés alapja segít elkerülni a szélsőséges helyzeteket – és ebben a keresztyén vallásnak és teológiának is pozitív szerepe lehet. A transzcendens megtapasztalása ugyanis feloldja a vallás és a kirekesztő csoportidentitás közötti identifikációt és elejét veszi a világi adottságok, így pl. a politika szakralizálásának. A vallás lényegében különbözik a nacionalizmustól (Hans Joas): a vallás a szenttel és transzcendenssel való találkozásnak emberi tapasztalatok sorába való beillesztéséről szól – a nacionalizmus az elhatárolódásban érdekelt és az idegennel szembeni védekezés, bezárkózás, a fenntartások és előítéletek produktuma. A keresztyén ember nem lehet nacionalista (ahogyan Ferenc pápa is leszögezte). Egy olyan keresztyénség-értelmezés, amely nem veszi komolyan a felvilágosodás (keresztyén vallás és teológia által is kiváltott) örökségét, veszélyes ideológiává és nosztalgiává torzulhat. Viszont nem lehetetlen a többféle identitás közötti pozitív kölcsönhatás (GEKE: „egység a sokféleségben”), amely megóv a szélsőségektől: egyfelől a kirekesztő nacionalizmus, másfelől a parttalan, hamis nyitottság-eszménytől fűtött kozmopolitizmus és univerzalizmus veszélyeitől.

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika