Karl Barth-díj átadása
2024. június 8-án került sor a 2024-es Karl Barth-díj átadására Fazakas Sándor számára (https://www.ekd.de/fazakas-erhalt-den-karl-barth-preis-84220.htm) az Odera-Frankfurtban megrendezett „Közép-európai Keresztény Találkozó” („Christliche Begegnungstage” https://christlichebegegnungstage.de) keretében. A díjat az UEK elnöke, Volker Jung adta át. A díjátadáson Michael Beintker professzor, a münsteri egyetem teológiai fakultásának nyugalmazott professzora, a DRHE díszdoktora laudálta a díjazottat, aki a méltatás során kiemelte, hogy Fazakas Sándor teológiai munkássága milyen jelentős mértékben járult hozzá az 1989-es rendszerváltást követő teológiai orientációhoz, nemzetközi viszonylatban is.
Méltósággal az élet végén
Fazakas Sándor:
Méltósággal az élet végén
Teológiai és etikai szempontok az életvégi etikai döntések közbeszédben tapasztalható aktuális vitája kapcsán
Megjelent: Igazság és Élet 18 (2024/2), 401–406.
Egyházunk lelkipásztorai és gyülekezeteink tagjai tudatában vannak azoknak a súlyos kérdéseknek és kihívásoknak, amelyek társadalmunkban a gyógyíthatatlan betegségek, a haldoklás és a meghalás folyamatait, valamint az élet végére vonatkozó döntések erkölcsi minőségét érintik. Ugyanakkor e kérdések összetettségének moralizáló leegyszerűsítése a társadalmi diskurzus szintjén aggodalomra ad okot. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben a közbeszédben eluralkodott egy olyan tendencia, amely e jelenség kapcsán sem a megértésre és kölcsönös meghallgatásra törekszik, hanem egymás világnézeti kategóriákba való beszorítását, pártállás kikényszerítését célozza meg. A társadalmunkban tapasztalható aktuális polémia viszont azt is megmutatta, milyen felületes, elnagyolt és általánosító a közgondolkodásban a bibliai üzenetének és a keresztyén gondolkodásnak az ismerete e kérdés kapcsán (is).
A Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász betegsége és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott keresete mentén kialakult társadalmi vita kapcsán szükségesnek érezzük tisztázni azokat a teológiai és etikai megfontolásokat ‒ összhangban a református teológia felismeréseivel ‒, amelyek segítségével református keresztyénként képesek vagyunk erkölcsi véleményformálás kialakítására és e véleményformálás segítésére.
Vezetési modellek és gyakorlati megvalósulásuk a református egyházban
Fazakas Sándor:
Vezetési modellek és gyakorlati megvalósulásuk a református egyházban
A MEÖT Szociáletikai Bizottsága és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Vezetés az egyházban és a közszolgálatban” című közös konferenciáján, 2024. március 7-én a MEÖT székházban elhangzott előadás szerkesztett, bővített változata.
A református egyházban legalább négyféle vezetésről tudunk. Nemcsak a Magyarországi Református Egyház, de a világ valamennyi református felekezete is a svájci reformációra, ezen belül is Kálvin János munkásságára vezeti vissza teológiai felismeréseit és az egyházi rend ‒ azaz egyházi élet külső szervezeti formájának és belső struktúrájának ‒ alakítására irányuló törekvéseit. De vajon mennyiben érvényesül Kálvin egyházkormányzásra vonatkozó, biblikusan megalapozott és átgondolt teológiai igénye a valóságban, napjaink református egyházi gyakorlatában?
Megszámláltattunk?
Reformátusok a Tiszántúlon a 2022-es népszámlálás tükrében*
2023. szeptember 26-án a Központi Statisztikai Hivatal ismertette a Magyarországon megtartott 2022-es népszámlálás végleges adatait. Ma már látjuk az adatokat a megelőző két, a 2001-es és 2011-es népszámlálásokkal való összehasonlításban is.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.