A bűn és a közösség
Az 1989-es kelet-közép-európai társadalmi és politikai változások után a térség országai sajátos transzformációs folyamatnak váltak részeseivé: tekintélyelvű társadalmi szerkezetből kellett megtalálni az átmenetet a demokratikus együttélési formába. Ebben az átalakulási folyamatban a múlt rendszer-szintű vétkeivel és terheivel való szembesülés elengedhetetlennek tűnt. Mégis, a legtöbb társadalom számára a múlttal való őszinte, katarzist jelenthető szembenézés összeegyeztethetetlennek tűnt a társadalmi békesség megőrzésére irányuló törekvéssel. Miért? A folyamatosság és az újrakezdés ma is kísérő kettőssége és egyben feszültsége arra irányítja a figyelmet, hogy a történelmi-társadalmi bűn olyan jelenség, amely egyrészt meghaladja az egyének lehetőségeit, saját dinamikára tett szert, másrészt mégis elkerülhetetlen, hogy valamely cselekvő alanynak betudható legyen. De kérdés, hogy ki vagy kik a társadalmi-történelmi vétkek cselekvő alanyai: az egyes személyek (egykori vagy mai kulcspozíciókban), közösségek, intézmények, szervezetek, kollektív cselekvőképességgel rendelkező „szereplők”? S ezek sorában számolni kell társadalmi intézmények, vallásközösségek vagy egyházak érintettségével is?
A filozófia keresztje. Emlékezet–erkölcs–megbocsátás
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és az Exit Kiadó 2016. április 8-án konferenciát szervez A filozófia keresztje címmel, az emlékezet–erkölcs–megbocsátás témakörében.
Egyetemünkről dr. Fazakas Sándor A morál hatalma és/vagy tehetetlensége a totalitárius rendszerek konfliktusainak feldolgozásában címmel tart előadást a kolozsvári teológia dísztermében.
További információ és részletes program itt elérhető.
"A szeretet per definitionem fény, mely képes arra, hogy áttörje a tömény éjszakát. Ha azonban ez a szeretet-nyaláb mégsem hatol át a sötétségen, mit gondoljunk akkor? Ez a filozófia keresztje, többet nem mondhatok róla." (Vladimir Jankélévitch)
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.