Lehet-e napjainkban, a politikailag erőteljes érdekviszonyok mellett megfogalmazott nézetek között valós párbeszéd? Felebarátként vagy terroristaként tekintünk-e a bevándorlókra? Mi is jövevények vagyunk? És mit mond a Szentírás? A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezte konferencián az előadók többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat és az abból adódó további gondolatokat.

A biblikus nézőponton túl, egyebek mellett a szociológia és a biztonságpolitika szemszögéből hallhattak a jelenlévők megközelítéseket, melyek összességében rámutattak arra, hogy a jelen kérdéseiről nem lehet, pontosabban nem érdemes kizárólagos véleményt alkotni. Fazakas Sándor, a rendezvény levezető elnöke kiemelte: „A konferencián szeretnénk a jelenlegi helyzetet elemezni és a zsidó–keresztény vallási hagyományokkal összevetni. Az ökumenikus horizonton túl szakspecifikus megközelítésekre, az abból adódó párbeszédre kívánunk lehetőséget nyújtani."

 

„A világtörténelem folyamatos sorsfordító jelensége a népvándorlás, a migráció" – hangsúlyozta Zsengellér József. A Károli Gáspár Református Egyetem dékánja előadásában kiemelte, hogy az őskor és az ókor vadászó és mezőgazdász életformájának természetes velejárója volt az élelemforrást jelentő állatok mozgásával járó, valamint a klímaváltozás okozta nomád életforma. A technikai fejlődés hatására kialakuló fegyverkezés lehetővé tette az erősebb népek számára, hogy másoktól elvegyék a megszerzett területeket és javakat, amelyek újabb vándorlásokat eredményeztek. „A Mezopotámia–Palesztina–Egyiptom tengely mentén részben a klímaváltozás, de főként a katonapolitikai célok meghatározta népmozgások figyelhetők meg a Kr. e. 3. évezred végétől, egészen az időszámításunk kezdetéig tartó hosszú periódusban" – fogalmazott az egyetemi tanár. Zsengellér József kiemelte: „Szoros értelemben véve az Izraelt alkotó törzsek jelenléte és állammá formálódása is a népmozgások eredménye. Izrael államiságának első megszűnése, majd újbóli létrejötte és végső felszámolása erőszakos migrációnak köszönhető."

 

 

A jövevénnyel szembeni kötelezettségekről – A Tóra alapján címmel – Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője tartott előadást. A konferencián előadást tartott még Bokor Balázs volt szíriai, libanoni és jordániai nagykövet, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, Sik Endre debreceni egyetemi tanár, Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója és Laborczi Géza evangélikus lelkész.


A teljes tudósítást az evangelikus.hu-n olvashatják.

Szöveg: Galambos Ádám, evangelikus.hu

Fotó: Vargosz

Forrás: reformatus.hu

 

Református fotós további képei a migrációs konferenciáról:  https://reformatus.de.quickconnect.to/photo/share/KuNqoPKI 

Református fotós további képei a szembenállástól a közösségig beszélgetés megbeszélésről: https://reformatus.de.quickconnect.to/photo/share/GV41jxMO

 

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika