az Evangelischer Bund 109. Nagygyűlésén.

A Nagygyűlés témája a protestáns identitás kérdése volt, szekuláris környezetben. Ebben az összefüggésben az 1989/90-es rendszerváltás utáni változások magyar társadalmi és egyházi vonatkozásai iránt is érdeklődést mutattak a program szervezői. Fazakas Sándor a társadalmi változások egyházi hatásairól, a református egyház utóbbi évtizedekben kialakított társadalmi szolgálatainak pozitív fogadtatásáról, valamint a teológia társadalomformáló lehetőségéről és kritikai potenciáljáról beszélt.

Link: http://evangelischer-bund.de/anmeldung-zur-109-generalversammlung-gestartet/

Új kurzust indít a DRHE Doktori Iskolája és a Szociáletikai Tanszék Semper Reformanda. Reformáció és teológiai tudományművelés címen.

Az interciszciplináris előadássorozat egy-egy konkrét téma kibontásán keresztül igyekszik bemutatni, hogy az egyes teológiai diszciplínák és szakterületek fejlődése, újabb témák megtalálása és kibontása számára milyen jelentősége van/volt a reformátori felismeréseknek, illetve a teológiai tudományművelés hogyan hatott vissza az egyház és a társadalom életére.

Az előadások 2017. szeptember 21-től, csütörtökönként 13.40-től kezdődnek a Balogh Ferenc teremben.

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját? Milyen összefüggés van az egyház múltban elszenvedett üldöztetései, valamit a totális politikai rendszerek fenntartásában vállalt szerepe között?

 

(Fotó: evangelikus.hu)


A protestáns etika kézikönyve – ezt a címet viseli az a fontos, új mű, amelyet május 16-án, kedd délután mutattak be a Magyar Nemzeti Múzeumban. A könyv a Reformáció Emlékbizottság és a Debreceni Hittudományi Egyetem támogatásával, valamint a Kálvin és a Luther Kiadó közös gondozásában jelent meg.

A protestáns etika kézikönyvének bemutatója Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatójának szavaival vette kezdetét, aki röviden köszöntötte az ünnepi alkalomra meghívott vendégeket, Dr. Hafenscher Károlyt, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosát, Reuss Andrást, az Evangélikus Hittudományi Egyetem emeritus professzorát, Lányi Andrást, az ELTE filozófia professzorát, valamint Dr. Fazakas Sándort, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzorát.


A reformáció az élet valamennyi területén változást hozott. Az utóbbi évtizedek gyors társadalmi fejlődése, valamint a technikai civilizáció vívmányai is állandó változást eredményeznek világunkban. Ezért a reformáció örökségéhez való méltó viszonyulás nem nélkülözheti annak a kérdésnek a tisztázását, hogy az isteni kijelentés reformátori tanítás szerint felismert igazsága, a hit és az élet összhangja, illetve a szabadság megélése hogyan érvényesülhet itt és most, korunk erkölcsi döntéseket igénylő kihívásainak összefüggéseiben.

Ez a könyv egyrészt módszertani segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve szociáletika főbb területeinek (a kommunikáció, környezet és technika, házasság és család, gazdaság és közélet stb.) etikai dilemmáiba, válasz- és útkeresésébe, megoldási kísérleteibe.

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Kálvin Kiadó és a Luther Kiadó szervezésében
2017. május 16-án (kedden) 16.30-tól kerül sor
Fazakas Sándor (szerk.) A PROTESTÁNS ETIKA KÉZIKÖNYVE
című könyvének bemutatójára  a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika