„Vallás, egyház és civiltársadalom” (http://www.gevth.de/tagungen.html) címmel rendezett konferenciát a Gesellschaft für evangelische Theologie (GET) 2016. október 3. és 6. között Berekfürdőn. A közel harminc résztvevő öt országból (Németország, Lengyelország, Románia, Ukrajna, Magyarország) és 9 egyházból érkezett, s ezek a tények már eleve biztosították a néhány nap nemzetközi és ökumenikus alaphangvételét. A konferencián képviseltetve volt az Német Evangélikus és Római Katolikus Egyház; a Lengyel Római Katolikus és Lutheránus, a Magyarországi Református és Evangélikus Egyház, az Ukrán Ortodox Egyház, az Erdélyi Református Egyházkerület és Románai [szász] Evangélikus Egyház. Az előadások és az azokat követkő diszkussziók, nemkülönben a kötetlen beszélgetések a következő súlypontok körül mozogtak:

Protestáns etikai kézikönyvet jelentet meg 2017-ben, a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából a Luther és a Kálvin kiadó, a hiánypótló mű szerzői evangélikus és református teológiai tanárok - jelentették be a szerzői konzultáció keretében rendezett sajtótájékoztatón csütörtökön Debrecenben.

Hafenscher Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) miniszteri biztosa, a kézikönyv megjelentetését támogató Reformáció Emlékbizottság vezetője kiemelte: az 500 éve Luther 95 vitatételével elindult megújulási folyamat nem az egyetlen, de mindenképpen a legjelentősebb Európa szellemtörténetében és a kereszténység kétezer éves történetében.

A Reformáció 500. éves jubileuma alkalmából készülő protestáns etikai kézikönyv szerzői konzultációját tartják a Debreceni Református Kollégium Kistanácstermében 2016. június 16-án és 17-én, a DRHE Szociáletikai Tanszék és Kutatóintézet szervezésében.
A csütörtök délelőtt 10.00 órától kezdődő megnyitót követően rövid sajtótájékoztatóra kerül sor, majd a szerzők előadásait hallgathatják meg az érdeklődők.
részletes program innen letölthető.

Lehet-e napjainkban, a politikailag erőteljes érdekviszonyok mellett megfogalmazott nézetek között valós párbeszéd? Felebarátként vagy terroristaként tekintünk-e a bevándorlókra? Mi is jövevények vagyunk? És mit mond a Szentírás? A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezte konferencián az előadók többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat és az abból adódó további gondolatokat.

A biblikus nézőponton túl, egyebek mellett a szociológia és a biztonságpolitika szemszögéből hallhattak a jelenlévők megközelítéseket, melyek összességében rámutattak arra, hogy a jelen kérdéseiről nem lehet, pontosabban nem érdemes kizárólagos véleményt alkotni. Fazakas Sándor, a rendezvény levezető elnöke kiemelte: „A konferencián szeretnénk a jelenlegi helyzetet elemezni és a zsidó–keresztény vallási hagyományokkal összevetni. Az ökumenikus horizonton túl szakspecifikus megközelítésekre, az abból adódó párbeszédre kívánunk lehetőséget nyújtani."

 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága konferenciát szervez Elvándorlás és migráció a 21. században címmel, 2016. május 26. csütörtök 13-17 óra között a MEÖT Székházban (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.).

Minden jel arra mutat, hogy az elvándorlás és a migráció jelenségével, és annak következményeivel hosszabb távon kell számolni. Mit mondhatnak erről a keresztyén/keresztény egyházak? Szabad-e az emberi méltóság és szabadság felől nézve különbséget tenni migráns és migráns között, politikai menekült vagy kiszámítható életkörülmények után elinduló ember között?

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika