Fazakas Sándor – Kovács Krisztián, eds. (2019) Vallás és politika. Teológiai reflexiók egy komplex kapcsolat múltjáról és jelenéről. Szociáletikai Intézet Kiadványai (SZIK) , ISSN 1785-6027 (7). Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Szociáletikai Intézete, Debrecen. ISBN 978-615-5853-21-0
Tartalom, előszó, absztraktok (angol, német)
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott. Kétségtelen, hogy a vallás és a politika eddigi kapcsolatrendszere mentén már kialakult konfliktusok szerepet játszanak az indulatok és az eltérő vélemények megítélésében. A feszültségek és ellentmondások értelmezése során mindig fennállt a veszély, hogy egyrészt leegyszerűsítve kerüljön megítélésre a politika és a vallás viszonya az újkori társadalmak tapasztalatának horizontján, a két szféra gondos megkülönböztetése, illetve elválasztásának követelése által […]
Bővebben
Fazakas Sándor – Ferencz Árpád (Szerk): Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak ... Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése DRHE Szociáletikai Intézete (SzIK 6), Debrecen, 2014. (250 oldal) ISBN 978-963-8429-80-3
Mint arra a címből is következtethetünk, egy mély, nehéz témával foglalkozó, ugyanakkor a keresztyén erkölcstannak e területe iránt érdeklődők számára érdekfeszítő tanulmánykötetet szeretnék az olvasók figyelmébe ajánlani. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül. Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (EPEK) Etikai Szakbizottsága etikai tájokozódást segítő dokumentumot dolgozott ki „Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak”címen, a dokumentum a halált meggyorsító döntések, valamint a haldoklókról való gondoskodás kérdéseiben kíván tájékoztatást és segítséget nyújtani. Jelen kötetben először kerül elérhetővé a szélesebb nyilvánosság számára is magyar nyelven az EPEK életvégi etikai döntéseket segítő dokumentuma, melyet a végleges megfogalmazás előtt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága is áttekintett, és több fontos szempont - mint például a halál utáni élet reménységének gondolata, valamint az egyházak fokozottabb felelősségvállalása, illetve lehetősége a halálra való felkészítés kapcsán – az ő javaslatukra talált befogadásra a dokumentum véglegesítése során.
Alfred Jäger: Diakónia mint keresztyén vállalkozás. Nonprofit egyházi intézmények menedzselése (Fordította Szabó Csaba), Debrecen, SzIK 5, 2010, ISBN 978-963-8429-61-2
Diakónia mint keresztyén vállalkozás! Már címében és tartalmában is provokatív könyvével Alfred Jäger 1985-ben olyan vitát indított el az európai protestáns egyházakban és a társadalomban, amely korábban elképzelhetetlen volt, de mind a mai napig tart. A szerző neve összefonódik a német protestáns diakónia intézményes megújulásával, a diakóniai intézmények vezetésének gyökeresen új szempontok szerinti átalakításával. Alaptétele és kiinduló pontja az a megállapítás, hogy „a diakónia irányítási problémáit úgy kell tekinteni, mint amelyek tipikusan menedzselési jellegűek, és ezért azokat a korszerű menedzselési gyakorlat eszközeivel kell megoldani”. Nemcsak indulatokat váltott ki ez a megállapítás, de elismerést is: „végre akad egy teológus, aki kimondja, amit már régóta tudunk, de hiába akarunk megvalósítani!” A Jäger által javasolt koncepcióváltás lényege a teológiai, gazdaságetika, közgazdasági és vezetéselméleti ismeretek oly módon való egymásra vonatkoztatása, amelynek eredményeként a diakóniai intézményekben és egyházi testületekben egyaránt elérhető lesz a professzionális és kompetens irányítás, szűkös anyagi keretek között, vagy gazdasági recesszió idején is. Ez nem jelenti a teológiai szempontok feladását modern menedzsment eszköztárának javára – de jelenti azt, hogy a keresztyén teológia partner tudományokat keres és fogad el annak érdekében, hogy a különböző egyházi intézmények irányítása ne csak rutinfeladatok ellátását jelentse, hanem hosszú távon is képes legyen kidolgozni az egyházi szolgálat céljait, vezérkoncepcióját, feltételeit.
Martin Luther King: A reménység testamentuma. Válogatás legfontosabb írásaiból és beszédeiből, Szerkesztette: Gaál Izabella, Kocsis Áron, Debrecen, SzIK 4, 2010, ISBN 0-06-064691-8
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai Intézetének gondozásában Martin Luther King (1929-1968) publicisztikáiból és prédikáció-iból válogatáskötetet jelentetett meg születésének 80. évfordulójára emlékezve. A fordítási és szerkesztési munkát hallgatók és oktatók együttműködve végezték.Hiánypótló szándékkal született meg a kötet, hogy magyarul is szélesebb közönség számára hozzáférhetővé tegye Martin Luther King gondolatait, munkásságát. King a XX. század egyik legnagyobb formátu-mú teológusa, igehirdetője és közéleti politikusa volt, az egyesült államokbeli fekete lakosság polgárjogi küzdelmeinek emblematikus vezéralakja. Az erőszakmentességre alapozott mozgalom élén a szeretet békés követelésével állt ki a szegregáció, a faji alapon történő megkülönböztetés ellen. Célja nem csupán a politikai-jogi egyenlőség kivívása volt, hanem, hogy a korabeli amerikai társadalom lelki változáson is keresztülmenjen, hogy valóban az Isten előtti egyenlőség a krisztusi szeretetben legyen alapértékké. King beszédeiből és prédikációiból sugárzik a közösségéért felelősséget viselő, Isten igazságának prófétai lelkületű hirdetőjének elszántsága és mély személyes hite. Élete és szavai nemcsak hitvallás volt, de ma is példaértékű. Az alábbiakban a kötet ajánlását adjuk közre.
Kocsis Áron
Fazakas Sándor (Szerk.): Vezetés és menedzsment az egyházban és a diakóniában. Kálvin Kiadó/SzIK 3, Budapest, 2008, ISBN 978 963 558 106 1
Lehet, hogy első olvasásra mi is azt gondoljuk, hogy kicsit furcsa, de legalábbis idegen fogalmak kerültek itt egymás mellé: vezetés, menedzsment, egyház, diakónia. Alig több mint két évtizede még a gyakorlati teológián belül is uralkodott az a nézet, hogy az egyház tevékenysége, működése annyira más jellegű, mint a piaci viszonyokra figyelő és építő gazdasági rendszerek és vállalkozások, hogy nem szükségszerű az egyházi életben vagy a teológiai gondolkodásban, mélyebb értelemben foglalkozni ezekkel az összefüggésekkel. Időközben azonban olyan gyors változások érték el az egyházi élet területét, hogy napjainkra kétséget kizáró megállapítás lett, hogy nem lehet alapvető vezetési, irányítási szakismeretek nélkül „igazgatni” még a gyülekezeti életet sem, a diakóniai intézményrendszert pedig egyáltalán nem. A magasabb egyházi vezetői szinteken is megmutatkozik az, hogy a vezetés mennyire sokoldalú és komplex feladat napjainkban.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.