Fazakas Sándor: „Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017, pp. 388. ISBN: 978-963-414-284-3 (Ad Marginem)

Tartalomjegyzék, Előszó, Bevezetés, Összefoglalás, Summary

Részlet a kötet előszavából

A közel négyszáz oldal terjedelmű kötetet a L’Harmattan Kiadó jelentette meg az Ad Marginem politikai-filozófiai sorozatának negyedik köteteként. Ahogy a sorozatcím is jelzi, a kötet határterületen mozog: sajátosan közép-európai valóságot dolgoz fel, nevezetesen az egyházak diktatúrákhoz való viszonyulását és a diktatúrákat követő társadalmi közegben történő helykeresését, valamint a történelmi és társadalmi bűn kérdéséhez és a múltfeltáráshoz való ambivalens viszonyát. A könyv azt elemzi, miként lesz vétkessé egy közösség, nemcsak a múltban, hanem a jelenkori politikai-társadalmi és gazdasági igazságtalanságok szövevényében. Nemcsak a református, illetve protestáns egyházak múltbeli és jelenkori helyzetéről van itt szó. Minden vallásközösséget érint a jelenség, hiszen minden egyházi, vallási vagy világnézeti közösség intézményként, illetve szervezeti formában van jelen a világban és vesz részt társadalmi és politikai folyamatokban.

Fazakas Sándor (szerk.):  A protestáns etika kézikönyve, Budapest, Kálvin Kiadó − Luther Kiadó, 2017, pp. 460, ISBN: 978-963-558-381-2 (Kálvin Kiadó), ISBN 978-963-380-107-9 (Luther Kiadó)

Tartalomjegyzék

Részlet a kötet előszavából

A reformáció az élet valamennyi területén változást hozott. Az utóbbi évtizedek gyors társadalmi fejlődése, valamint a technikai civilizáció vívmányai folyamatos átalakulást eredményeznek világunkban. Ezért a reformáció örökségéhez való méltó viszonyulás – bármennyire jogos és nélkülözhetetlen az emlékezés és a történeti visszatekintés – nem nélkülözheti annak a kérdésnek a tisztázását, hogy az isteni kijelentés reformátori tanítás szerint felismert igazsága, a hit és az élet összhangja, illetve a szabadság megélése hogyan érvényesülhet itt és most, korunk erkölcsi döntéseket igénylő kihívásainak összefüggéseiben.

Napjainkban felértékelődött az etikai tájékozódás iránti igény. Ezt a törekvést az értékek és morális megoldási lehetőségek iránti érdeklődés sokfélesége jellemzi. Elkerülhetetlen tehát, hogy a protestáns keresztyénség, közelebbről pedig a reformátori teológiai valóságértelmezése újra megszólaljon ebben a folyamatban, méghozzá a reformáció 500. jubileumi évében. Ily módon az erkölcsi döntések és az etikai reflexiók teszik igazán relevánssá a hit és az értelem összetartozását a világ valóságának és a társadalmi élet realitásainak horizontján.

Sándor Fazakas (Hg.) / Georg Plasger (Hg.): Geschichte erinnern als Auftrag der Versöhnung. Theologische Reflexionen über Schuld und Vergebung. 1. Auflage 2015 kartoniert / 14,5x22,0 cm / 208 Seiten, ISBN 978-3-7887-2973-8, Neukirchener Theologie

Inhalt

Deutschsprachige und ungarische Theologen befragen einander und auch die Bibel: Wie sieht ein guter und heilvoller Umgang mit der Geschichte aus? Wie wird in der Bibel selber Geschichte erinnert - und auch: Was lernen wir aus der deutschen bzw. ungarischen Geschichte, die ja voll von Leid und Schuld ist? Ist es besser, vergangene Dinge ruhen zu lassen? Oder hilft es der Versöhnung auch der Völker, die Geschichte aufzuarbeiten? Mit Beiträgen von Levente László Balogh, Michael Beintker, Sándor Fazakas, Magdalene L. Frettlöh, István Karasszon, Ulrich H.J. Körtner, Andreas Lindemann, Ulrike Link-Wieczorek, Thomas Naumann, Dávid Németh, Imre Peres und Michael Welker.

Michael Beintker – Sándor Fazakas (Hg.): Die öffentliche Relevanz von Schuld und Vergebung in der Perspektive der reformierten Theologie. Studia Theologica Debrecinensis. Sonderheft, Debrecen, 2012, (160 old.) ISSN 2060-3096, ISBN 978-963-8429-73-5

Tartalomjegyzék

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológiai szakfolyóirata, a Studia Theologica Debrecinensis nemrégiben különszámot jelentetett meg, amelynek címe így hangzik magyarul: A vétek és a megbocsátás nyilvános relevan­ciája a református teológia perspektívájában. A 2008-ban alapított folyóirat különkiadásának bevezetőjében a két kiadó te­o­lógus szakember adja meg a kötet alaphangját: a nemzetiszocializmus és a kommunizmus katasztrófáját követő idők megkövetelték és ma is igénylik a hajdan történtek komoly és avatott feldolgozását.

Mivel az akkori vétekkon­stelláció – sok egyéb szempont mellett – teológiai rálátást, megközelítést is megkíván, a publikációban közreadott tanulmányok e „leütés”-nek megfele­lően teológiai látószögből tekintik át a feldolgozás folyamatát, asze­rint, ahogy ezt a felelős gondolkodók vették szám­ba az Emdenben (Németország), 2012. március 15. és 18. között lezajlott Die öffentliche Relevanz von Schuld und Verge­bung in der Perspektive der reformierten The­ologie – A vétek és a megbocsátás nyilvános relevanciája a református teológia perspektívájában témájú konzultáción.

A tanácskozás során összesen 11 tanulmány, illetve referátum hangzott el a magyar és német nyelvterületen működő teológusok részéről. (A németek vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy valamennyien tiszteletbeli tanári címet viselnek egy-egy magyar­országi vagy erdélyi teológiai egyetemen.)

Fazakas Sándor – Ferencz Árpád (szerk.): „Krisztusért járva követségben…” Teológia – igehirdetés – egyházkormányzás. Tanulmánykötet a 60 éves Bölcskei Gusztáv születésnapjára Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2012 (602 oldal) ISBN 978-963-8429-72-8 

Tartalomjegyzék

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2012/13-as tanévének esemény- és programsorozatait rendhagyó megemlékezések gazdagítják. Immár száz éve, hogy a tiszántúli református egyházkerület és Debrecen városának iskolateremtő „mozgalma” eredményeképpen megszületett az 1912. évi 36. törvény, amellyel a magyar állam létrehozta a Debreceni Egyetemet. A Református Kollégium 2013-ban ünnepli fennállásának 475. éves évfordulóját. Ezen túlmenően a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a tanév kezdetén köszöntötte a 60. születésnapját ünneplő dr. Bölcskei Gusztáv püspök urat is.

A jubiláns az egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének kettéválása után, 1988-ban kapott kinevezést az újonnan létrehozott Etikai és Egyházszociológiai Tanszékre, amelynek 1990-től tanszékvezető egyetemi tanára volt. Mindemellett még az egyetem dékánjaként, valamint a kollégium főigazgatójaként (1995–1997) is tevékenykedett. Jóllehet Bölcskei Gusztáv jelenleg szünetelteti oktatói tevékenységét, a tanszék munkatársai – az intézmény tanáraival karöltve –, azonban kötelességüknek érezték, hogy egy impozáns tanulmánykötet összeállításával tisztelegjenek a Püspök Úr teológiai, igehirdetői és egyházkormányzói szolgálata előtt. A könyv „Krisztusért járva követségben…” Teológia – igehirdetés – egyházkormányzás. Tanulmánykötet a 60 éves Bölcskei Gusztáv születésnapjára címmel jelent meg, az egyetem szép és esztétikus Acta Theologica Debrecinensis könyvsorozatának harmadik köteteként. 

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

„a diakónia irányítási problémáit úgy kell tekinteni, mint amelyek tipikusan menedzselési jellegűek, és ezért azokat a korszerű menedzselési gyakorlat eszközeivel kell megoldani”

Diakónia mint keresztyén vállalkozás