Fazakas Sándor: A reformatio vitae jegyében
Tanulmányok a reformátori teológiatörténet, egyháztan és politikai etika tárgykörében
Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2020 (232 oldal)
ISBN: 978-606-8886-54-1

Borító, Tartalomjegyzék, Előszó, Summary, Contents

A hit és az élet, a tanítás és a rend reformációjának több mint fél évezredes dialektikus feszültsége korántsem a múlté. A reformáció 2017-es jubileumi éve arra mindenképpen alkalmasnak bizonyult, hogy ráirányítsa figyelmünket egyházi és közösségi életünk egyik elhúzódó hiátusára: a reformátorok első és második nemzedékének felismerése és igénye szerint ugyanis a reformatio doctrinae-t a reformatio vitae kell, hogy kövesse. Míg napjanikban azt látjuk, hogy az egyházak ökumenikus egymásra találásának és közös bizonyságtételének jegyében az egykori tanbeli ellentéteket felváltotta a folyamatos párbeszéd és konszenzuskeresés, addig sem a keresztyén életvitel, sem az egyházi élet szervezeti kultúrája, sem pedig a demokratikus civil társadalom, illetve a társadalmi együttélés rendjének terén, úgy tűnik, kellőképpen nem érvényesül a reformáció e második igénye. Pedig a reformáció valóban nem hagyta érintetlenül saját korának és az azt követő évszázadoknak társadalmi, gazdasági, politikai életét.

Fazakas Sándor: „Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017, pp. 388. ISBN: 978-963-414-284-3 (Ad Marginem)

Tartalomjegyzék, Előszó, Bevezetés, Összefoglalás, Summary

Részlet a kötet előszavából

A közel négyszáz oldal terjedelmű kötetet a L’Harmattan Kiadó jelentette meg az Ad Marginem politikai-filozófiai sorozatának negyedik köteteként. Ahogy a sorozatcím is jelzi, a kötet határterületen mozog: sajátosan közép-európai valóságot dolgoz fel, nevezetesen az egyházak diktatúrákhoz való viszonyulását és a diktatúrákat követő társadalmi közegben történő helykeresését, valamint a történelmi és társadalmi bűn kérdéséhez és a múltfeltáráshoz való ambivalens viszonyát. A könyv azt elemzi, miként lesz vétkessé egy közösség, nemcsak a múltban, hanem a jelenkori politikai-társadalmi és gazdasági igazságtalanságok szövevényében. Nemcsak a református, illetve protestáns egyházak múltbeli és jelenkori helyzetéről van itt szó. Minden vallásközösséget érint a jelenség, hiszen minden egyházi, vallási vagy világnézeti közösség intézményként, illetve szervezeti formában van jelen a világban és vesz részt társadalmi és politikai folyamatokban.

Fazakas Sándor (szerk.):  A protestáns etika kézikönyve, Budapest, Kálvin Kiadó − Luther Kiadó, 2017, pp. 460, ISBN: 978-963-558-381-2 (Kálvin Kiadó), ISBN 978-963-380-107-9 (Luther Kiadó)

Tartalomjegyzék

Részlet a kötet előszavából

A reformáció az élet valamennyi területén változást hozott. Az utóbbi évtizedek gyors társadalmi fejlődése, valamint a technikai civilizáció vívmányai folyamatos átalakulást eredményeznek világunkban. Ezért a reformáció örökségéhez való méltó viszonyulás – bármennyire jogos és nélkülözhetetlen az emlékezés és a történeti visszatekintés – nem nélkülözheti annak a kérdésnek a tisztázását, hogy az isteni kijelentés reformátori tanítás szerint felismert igazsága, a hit és az élet összhangja, illetve a szabadság megélése hogyan érvényesülhet itt és most, korunk erkölcsi döntéseket igénylő kihívásainak összefüggéseiben.

Napjainkban felértékelődött az etikai tájékozódás iránti igény. Ezt a törekvést az értékek és morális megoldási lehetőségek iránti érdeklődés sokfélesége jellemzi. Elkerülhetetlen tehát, hogy a protestáns keresztyénség, közelebbről pedig a reformátori teológiai valóságértelmezése újra megszólaljon ebben a folyamatban, méghozzá a reformáció 500. jubileumi évében. Ily módon az erkölcsi döntések és az etikai reflexiók teszik igazán relevánssá a hit és az értelem összetartozását a világ valóságának és a társadalmi élet realitásainak horizontján.

Fazakas Sándor – Ferencz Árpád (szerk.): „Krisztusért járva követségben…” Teológia – igehirdetés – egyházkormányzás. Tanulmánykötet a 60 éves Bölcskei Gusztáv születésnapjára Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2012 (602 oldal) ISBN 978-963-8429-72-8 

Tartalomjegyzék

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2012/13-as tanévének esemény- és programsorozatait rendhagyó megemlékezések gazdagítják. Immár száz éve, hogy a tiszántúli református egyházkerület és Debrecen városának iskolateremtő „mozgalma” eredményeképpen megszületett az 1912. évi 36. törvény, amellyel a magyar állam létrehozta a Debreceni Egyetemet. A Református Kollégium 2013-ban ünnepli fennállásának 475. éves évfordulóját. Ezen túlmenően a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a tanév kezdetén köszöntötte a 60. születésnapját ünneplő dr. Bölcskei Gusztáv püspök urat is.

A jubiláns az egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének kettéválása után, 1988-ban kapott kinevezést az újonnan létrehozott Etikai és Egyházszociológiai Tanszékre, amelynek 1990-től tanszékvezető egyetemi tanára volt. Mindemellett még az egyetem dékánjaként, valamint a kollégium főigazgatójaként (1995–1997) is tevékenykedett. Jóllehet Bölcskei Gusztáv jelenleg szünetelteti oktatói tevékenységét, a tanszék munkatársai – az intézmény tanáraival karöltve –, azonban kötelességüknek érezték, hogy egy impozáns tanulmánykötet összeállításával tisztelegjenek a Püspök Úr teológiai, igehirdetői és egyházkormányzói szolgálata előtt. A könyv „Krisztusért járva követségben…” Teológia – igehirdetés – egyházkormányzás. Tanulmánykötet a 60 éves Bölcskei Gusztáv születésnapjára címmel jelent meg, az egyetem szép és esztétikus Acta Theologica Debrecinensis könyvsorozatának harmadik köteteként. 

Michael Beintker – Sándor Fazakas (Hg.): Die öffentliche Relevanz von Schuld und Vergebung in der Perspektive der reformierten Theologie. Studia Theologica Debrecinensis. Sonderheft, Debrecen, 2012, (160 old.) ISSN 2060-3096, ISBN 978-963-8429-73-5

Tartalomjegyzék

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológiai szakfolyóirata, a Studia Theologica Debrecinensis nemrégiben különszámot jelentetett meg, amelynek címe így hangzik magyarul: A vétek és a megbocsátás nyilvános relevan­ciája a református teológia perspektívájában. A 2008-ban alapított folyóirat különkiadásának bevezetőjében a két kiadó te­o­lógus szakember adja meg a kötet alaphangját: a nemzetiszocializmus és a kommunizmus katasztrófáját követő idők megkövetelték és ma is igénylik a hajdan történtek komoly és avatott feldolgozását.

Mivel az akkori vétekkon­stelláció – sok egyéb szempont mellett – teológiai rálátást, megközelítést is megkíván, a publikációban közreadott tanulmányok e „leütés”-nek megfele­lően teológiai látószögből tekintik át a feldolgozás folyamatát, asze­rint, ahogy ezt a felelős gondolkodók vették szám­ba az Emdenben (Németország), 2012. március 15. és 18. között lezajlott Die öffentliche Relevanz von Schuld und Verge­bung in der Perspektive der reformierten The­ologie – A vétek és a megbocsátás nyilvános relevanciája a református teológia perspektívájában témájú konzultáción.

A tanácskozás során összesen 11 tanulmány, illetve referátum hangzott el a magyar és német nyelvterületen működő teológusok részéről. (A németek vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy valamennyien tiszteletbeli tanári címet viselnek egy-egy magyar­országi vagy erdélyi teológiai egyetemen.)

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika