Georg Plasger ‒ Sándor Fazakas (Hrsg.):

Autorität und autoritäre Strukturen

Reflexionen aus reformiert-theologischer Perspektive

Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 2024
ISBN: 978-3-525-50033-0

A „tekintély” megértésének és kezelésének kérdése egyszerre társadalompolitikai és teológiai kérdés, és minden államformában felmerül – valószínűleg a demokratikus államokban a legerősebben, mivel a hatalmi pozíciók tényleges megélése és a politikai kormányzás gyakorlata megkérdőjelezheti a polgárok alkotmány által megkövetelt egyenlőségét. És amikor a „tekintélyelvű struktúrák” kifejezés felmerül, a demokrácia iránt elkötelezett polgárok érzik a veszélyt, hiszen az egyenlőség és a szabadság elvének megkérdőjelezése a tét.

Fazakas Sándor: A reformatio vitae jegyében
Tanulmányok a reformátori teológiatörténet, egyháztan és politikai etika tárgykörében
Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2020 (232 oldal)
ISBN: 978-606-8886-54-1

Borító, Tartalomjegyzék, Előszó, Summary, Contents

A hit és az élet, a tanítás és a rend reformációjának több mint fél évezredes dialektikus feszültsége korántsem a múlté. A reformáció 2017-es jubileumi éve arra mindenképpen alkalmasnak bizonyult, hogy ráirányítsa figyelmünket egyházi és közösségi életünk egyik elhúzódó hiátusára: a reformátorok első és második nemzedékének felismerése és igénye szerint ugyanis a reformatio doctrinae-t a reformatio vitae kell, hogy kövesse. Míg napjanikban azt látjuk, hogy az egyházak ökumenikus egymásra találásának és közös bizonyságtételének jegyében az egykori tanbeli ellentéteket felváltotta a folyamatos párbeszéd és konszenzuskeresés, addig sem a keresztyén életvitel, sem az egyházi élet szervezeti kultúrája, sem pedig a demokratikus civil társadalom, illetve a társadalmi együttélés rendjének terén, úgy tűnik, kellőképpen nem érvényesül a reformáció e második igénye. Pedig a reformáció valóban nem hagyta érintetlenül saját korának és az azt követő évszázadoknak társadalmi, gazdasági, politikai életét.

Fazakas Sándor: „Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017, pp. 388. ISBN: 978-963-414-284-3 (Ad Marginem)

Tartalomjegyzék, Előszó, Bevezetés, Összefoglalás, Summary

Részlet a kötet előszavából

A közel négyszáz oldal terjedelmű kötetet a L’Harmattan Kiadó jelentette meg az Ad Marginem politikai-filozófiai sorozatának negyedik köteteként. Ahogy a sorozatcím is jelzi, a kötet határterületen mozog: sajátosan közép-európai valóságot dolgoz fel, nevezetesen az egyházak diktatúrákhoz való viszonyulását és a diktatúrákat követő társadalmi közegben történő helykeresését, valamint a történelmi és társadalmi bűn kérdéséhez és a múltfeltáráshoz való ambivalens viszonyát. A könyv azt elemzi, miként lesz vétkessé egy közösség, nemcsak a múltban, hanem a jelenkori politikai-társadalmi és gazdasági igazságtalanságok szövevényében. Nemcsak a református, illetve protestáns egyházak múltbeli és jelenkori helyzetéről van itt szó. Minden vallásközösséget érint a jelenség, hiszen minden egyházi, vallási vagy világnézeti közösség intézményként, illetve szervezeti formában van jelen a világban és vesz részt társadalmi és politikai folyamatokban.

Fazakas Sándor (szerk.):  A protestáns etika kézikönyve, Budapest, Kálvin Kiadó − Luther Kiadó, 2017, pp. 460, ISBN: 978-963-558-381-2 (Kálvin Kiadó), ISBN 978-963-380-107-9 (Luther Kiadó)

Tartalomjegyzék

Részlet a kötet előszavából

A reformáció az élet valamennyi területén változást hozott. Az utóbbi évtizedek gyors társadalmi fejlődése, valamint a technikai civilizáció vívmányai folyamatos átalakulást eredményeznek világunkban. Ezért a reformáció örökségéhez való méltó viszonyulás – bármennyire jogos és nélkülözhetetlen az emlékezés és a történeti visszatekintés – nem nélkülözheti annak a kérdésnek a tisztázását, hogy az isteni kijelentés reformátori tanítás szerint felismert igazsága, a hit és az élet összhangja, illetve a szabadság megélése hogyan érvényesülhet itt és most, korunk erkölcsi döntéseket igénylő kihívásainak összefüggéseiben.

Napjainkban felértékelődött az etikai tájékozódás iránti igény. Ezt a törekvést az értékek és morális megoldási lehetőségek iránti érdeklődés sokfélesége jellemzi. Elkerülhetetlen tehát, hogy a protestáns keresztyénség, közelebbről pedig a reformátori teológiai valóságértelmezése újra megszólaljon ebben a folyamatban, méghozzá a reformáció 500. jubileumi évében. Ily módon az erkölcsi döntések és az etikai reflexiók teszik igazán relevánssá a hit és az értelem összetartozását a világ valóságának és a társadalmi élet realitásainak horizontján.