2024. június 8-án került sor a 2024-es Karl Barth-díj átadására Fazakas Sándor számára (https://www.ekd.de/fazakas-erhalt-den-karl-barth-preis-84220.htm) az Odera-Frankfurtban megrendezett „Közép-európai Keresztény Találkozó” („Christliche Begegnungstage” https://christlichebegegnungstage.de) keretében. A díjat az UEK elnöke, Volker Jung adta át. A díjátadáson Michael Beintker professzor, a münsteri egyetem teológiai fakultásának nyugalmazott professzora, a DRHE díszdoktora laudálta a díjazottat, aki a méltatás során kiemelte, hogy Fazakas Sándor teológiai munkássága milyen jelentős mértékben járult hozzá az 1989-es rendszerváltást követő teológiai orientációhoz, nemzetközi viszonylatban is.

A 2024-es Barth Károly-díjat a Német Protestáns Egyházak Uniója (Die Union Evangelischer Kirchen - UEK) idén Dr. Fazakas Sándornak, tanszékünk vezetőjének ítélte meg.
Az 1986-ban alapított díjjal kétévenként ismerik el a legjelentősebb tudományos-teológiai vagy a kiemelkedő bizonyságtevő keresztyén szolgálatot, világviszonylatban.

Sem az állam, sem a politika, sem a modern demokráciák nem Isten földi helytartói a világban, hanem alapvetően emberi dolgok, így nem követelhetnek vak engedelmességet – vallotta Vályi Nagy Ervin (1924–1993), a Budapesti Teológiai Akadémia egykori rendszeres teológia professzora. A Magyarországi Református Egyház tudományos testülete, a Doktorok Kollégiuma idei ülésén a 30 évvel ezelőtt elhunyt, de máig is fontos hatást gyakorló lelkipásztorra emlékezett.

Magyar és német református teológiai tanárok 6. konzultációjára került sor 2022. november 3. és 6. között a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, amely ez alkalommal a református teológia szemszögéből vizsgálta a tekintély és a tekintélyelvű struktúrák kialakulásának kérdését és problémáját („Autorität und autoritäre Strukturen. Reflexionen aus reformiert-theologischer Perspektive”). Mi a különbség a tekintély és a hatalom között? Miben állt a próféták autoritása? Milyen tekintéllyel viszonyult Jézus és Pál apostol a törvényhez és a hagyományhoz? Miért alakul ki egy társadalomban a tekintélyek utáni vágy és a tekintélyelvű struktúrákba vetett hamis bizalom? Mennyiben érinti ez a jelenség az egyház szervezeti életét, valamint az egyház szolgálatát, például az igehirdetés, a tanítás, a lelkigondozás, valamint az egyházkormányzás terén? És miben áll a tekintély lényege: csupán a tisztség státuszában vagy az azzal együtt járó szakmai tapasztalatok és kompetenciák, illetve a személyes hitelesség meglétében? Ilyen és hasonló kérdések kerültek az előadások és a diszkussziók fókuszába a konferencia során.       

Jelen konzultáció folytatása annak a közös gondolkodásnak, amely 2003-ban indult útjára Emdenben (Németország) a református teológia közéleti relevanciájának feltárása érdekében, és amelyet a 2007-es debreceni, a 2012-es szintén emdeni, illetve a 2014-es berekfürdői, a 2018-as soesti, majd a mostani konzultáció követett. A konzultáció koordinátorai Georg Plasger (Siegen) és Fazakas Sándor (Debrecen) professzorok voltak.

Reflexionen aus reformiert-theologischer Perspektive

[Tekintély és tekintélyelvű struktúrák. Reflexiók a református teológia nézőpontjából]

 6. Konsultation ungarisch- und deutschsprachiger reformierter Theologinnen und Theologen
[Magyar és német nyelvű református teológusok 6. konzultációja]

 

Idő: Debrecen, 2022. november 4–5.
Helyszín: Debreceni Református Kollégium, Kistanácsterem

 

A „tekintély” megértésének és kezelésének kérdése egyszerre társadalompolitikai és teológiai kérdés. Társadalmi és politikai értelemben ez minden államformában felmerül – valószínűleg a demokratikus államokban a legerősebben, mivel a hatalmi pozíciók tényleges megélése és a politikai kormányzás gyakorlata megkérdőjelezheti a polgárok alkotmány által megkövetelt egyenlőségét. És amikor a „tekintélyelvű struktúrák” kifejezés felmerül, a demokrácia iránt elkötelezett polgárok éberen figyelnek, hiszen az egyenlőség és a szabadság elvének megkérdőjelezése a tét.

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika