Magyar és német református teológiai tanárok 6. konzultációjára került sor 2022. november 3. és 6. között a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, amely ez alkalommal a református teológia szemszögéből vizsgálta a tekintély és a tekintélyelvű struktúrák kialakulásának kérdését és problémáját („Autorität und autoritäre Strukturen. Reflexionen aus reformiert-theologischer Perspektive”). Mi a különbség a tekintély és a hatalom között? Miben állt a próféták autoritása? Milyen tekintéllyel viszonyult Jézus és Pál apostol a törvényhez és a hagyományhoz? Miért alakul ki egy társadalomban a tekintélyek utáni vágy és a tekintélyelvű struktúrákba vetett hamis bizalom? Mennyiben érinti ez a jelenség az egyház szervezeti életét, valamint az egyház szolgálatát, például az igehirdetés, a tanítás, a lelkigondozás, valamint az egyházkormányzás terén? És miben áll a tekintély lényege: csupán a tisztség státuszában vagy az azzal együtt járó szakmai tapasztalatok és kompetenciák, illetve a személyes hitelesség meglétében? Ilyen és hasonló kérdések kerültek az előadások és a diszkussziók fókuszába a konferencia során.
Jelen konzultáció folytatása annak a közös gondolkodásnak, amely 2003-ban indult útjára Emdenben (Németország) a református teológia közéleti relevanciájának feltárása érdekében, és amelyet a 2007-es debreceni, a 2012-es szintén emdeni, illetve a 2014-es berekfürdői, a 2018-as soesti, majd a mostani konzultáció követett. A konzultáció koordinátorai Georg Plasger (Siegen) és Fazakas Sándor (Debrecen) professzorok voltak.
Idő: Debrecen, 2022. november 4–5.
Helyszín: Debreceni Református Kollégium, Kistanácsterem
A „tekintély” megértésének és kezelésének kérdése egyszerre társadalompolitikai és teológiai kérdés. Társadalmi és politikai értelemben ez minden államformában felmerül – valószínűleg a demokratikus államokban a legerősebben, mivel a hatalmi pozíciók tényleges megélése és a politikai kormányzás gyakorlata megkérdőjelezheti a polgárok alkotmány által megkövetelt egyenlőségét. És amikor a „tekintélyelvű struktúrák” kifejezés felmerül, a demokrácia iránt elkötelezett polgárok éberen figyelnek, hiszen az egyenlőség és a szabadság elvének megkérdőjelezése a tét.
Prof. Dr. Dr. h.c. Ulrich H.J. Körtner bécsi egyetemi tanár: A betegápolás etikája című könyvét 2021. dec. 15-én 17 órai kezdettel mutatják be Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karán.
A könyv a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai Intézetének közös kiadásában jelent meg magyar nyelven.
A kötetet bemutatja
Köszöntőt mond:
Az esemény Zoom linkjét a kar honlapján és Facebook oldalán teszik közzé, a rendezvény napján.
Szakmai konferenciát tartottak 2020. november 3-án, 10 órakor a Kúria Dísztermében. A konferencián előadást tartott Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat online közvetítés formájában lehetett figyelemmel kísérni, melyek az alábbi linken visszanézhetők: https://youtu.be/eMbsxQp7NJs
• 10.00 - 10.10 óra - Köszöntő
Dr. Darák Péter - a Kúria elnöke
• 10.10 - 10.50 óra - Fogalomalkotás a teológia és a jog világában
Prof. Dr. Erdő Péter - bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Prof. Dr. Harmathy Attila - az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA rendes tagja
Mi a különbség bűn és bűncselekmény között? Hogyan viszonyul egymáshoz a kettő? Kultúránkban alapvető jelentőséggel bír e fogalompár, s nem csupán az erkölcsteológiában és a büntetőjogban – a magánjogi viszonyokban is fontos szerepe van a felróhatóság fogalmának.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.