Erkölcs és jog II. - online szakmai konferencia

Szakmai konferenciát tartottak 2020. november 3-án, 10 órakor a Kúria Dísztermében. A konferencián előadást tartott Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

 
A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat online közvetítés formájában lehetett figyelemmel kísérni, melyek az alábbi linken visszanézhetők: https://youtu.be/eMbsxQp7NJs

A konferencia programja:

• 10.00 - 10.10 óra - Köszöntő
Dr. Darák Péter - a Kúria elnöke

• 10.10 - 10.50 óra - Fogalomalkotás a teológia és a jog világában
Prof. Dr. Erdő Péter - bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Prof. Dr. Harmathy Attila - az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA rendes tagja

Mi a különbség bűn és bűncselekmény között? Hogyan viszonyul egymáshoz a kettő? Kultúránkban alapvető jelentőséggel bír e fogalompár, s nem csupán az erkölcsteológiában és a büntetőjogban – a magánjogi viszonyokban is fontos szerepe van a felróhatóság fogalmának.


Előadók


Prof. Dr. Erdő Péter
Római katolikus pap, bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke, 1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. 2002-től az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, 2003-tól Magyarország prímása. Szakterülete az egyházjog, illetve a középkori kánonjogtörténet és egyháztörténet.

 


Prof. Dr. Harmathy Attila
Széchenyi díjas, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára 2007-ig, 1990-1993 a Kar dékánja, A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese (0993-1995), alelnöke (1996-1998). Alkotmánybíró (1998-2007). Tudományterülete: polgári jog. Vendégprofesszor: Berkeley, Iowa, Louisiana (USA), Párizs, Aix-en-Provence (Franciaország) egyetemein, vendégkutató Cambridgeben és Hamburgban. Több nemzetközi tudományos társaság tisztségviselője volt. Jelenleg professzor emeritus, az MTA rendes tagja.

• 10.50 – 11.30 óra - Jogalkotás és erkölcs: a jogfogalmak erkölcsi tartalma
Prof. Dr. Fazakas Sándor - a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára
Dr. Sulyok Tamás - az Alkotmánybíróság elnöke

Hogyan formálta a bűn fogalmát a jogalkotás? Miként jelennek meg az elégtétel és a bűnhődés teológiai fogalmai a jogban?

Előadók


Prof. Dr. Fazakas Sándor
Református teológus, lelkész, egyetemi tanár, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszékének tanszékvezető tanára. 2004 óta egyetemi tanár, 2005-2011 között rektor, 2015 óra az egyetem doktori programjának vezetője és a Doktori Tanács elnöke. Kutatási területe az egyház és társadalom kapcsolatrendszere, reformátori etika és egyháztan, múltfeltárás és a társadalmi megbékélés egyházi-teológiai vonatkozásai. Számos hazai és nemzetközi tudományos fórum, szerkesztőbizottság, valamint ökumenikus szakami grémium tagja, illetve előadója.

 


Dr. Sulyok Tamás
1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 2016. november 22-én pedig a testület elnökévé. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.

• 11.30 – 11.50 óra - Szünet

• 11.50 – 12.30 óra - Jogalkalmazás és erkölcs: erkölcsi tartalmú jogfogalmak a gyakorlatban
Dr. Köves Slomó - az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija
Dr. habil. Czine Ágnes, PhD - az Alkotmánybíróság tagja, egyetemi docens

A bűnbeesés erkölcsi kategóriájának megfeleltethető a szándékosság és gondatlanság két kategóriája és ezek leágazásai. E fogalmak mindig eljárási körülmények között működnek. Milyen eljárás és milyen jogok illetik meg a bűnbe esett személyt? Hogyan alakult mindez az ószövetségi perekben? Mely bűnök tartoznak a földi bíróság, és melyek az égi bíróság előtti eljárásra? Hogyan hat a lelkiismeret szava a büntetőeljárásban?


Előadók


Dr. Köves Slomó
Tanulmányait 1993 és 2003 között. izraeli, francia és egyesült államokbeli talmud- és rabbiiskolákban végezte. 2007-ben a Debreceni Egyetemen PhD fokozatot szerzett magyar zsidó történelem témában. 2001 óta az ELTE jogi karának oktatója. 2003. január 7-én, Budapesten avatták ortodox rabbivá. 2004-ben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség közgyűlése vezető rabbijává választotta. Az Óbudai Zsinagóga rabbija.

 


Dr. Czine Ágnes
1984 júliusától bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. 1994-től a Budakörnyéki Bíróság elnöke. 1999-től a Pest Megyei Bíróság, 2003 áprilisától alkotmánybíróvá választásáig a Fővárosi Ítélőtábla Büntető kollégiumának vezetője. 2014. november 14-én választották alkotmánybíróvá. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. Kutatási területei: kényszerintézkedések a büntetőeljárásban, szervezett bűnözés, nemzetközi bűnügyi együttműködés, az emberi jogok és a tisztességes eljárás érvényesülése a büntetőeljárásban. 

Forrás: http://www.kre.hu/portal/index.php/erkolcs-es-jog-ii-online-szakmai-konferencia 

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika