Eine Bestandsaufnahme der jüngsten gesellschaftlichen Entwicklungen in Ungarn und des kirchlichen Reflexionspotenzials
„Társadalmi összefogás vagy a kollektív identitás egységesítése? Helyzetjelentés a legújabb magyarországi társadalmi folyamatokról és az egyházi reflexiók lehetőségeiről” címen jelent meg dr. Fazakas Sándor egyetemi tanár tanulmánya az AMOSInternational német katolikus szociáletikai folyóiratban.
Összefoglaló német, angol és francia nyelven a folyóirat oldalán.
2016. október 21., 9.00 óra, Református Kollégium Kistanácsterme
A vallás és a morális értékek jelentősége a társadalom és a közélet számára tagadhatatlan. Napjaink európai és világméretű jelenségei viszont arra figyelmeztetnek, hogy a vallásnak a politika számára való igénybevétele olyan valóság, amely minden társadalmat érint, különösen a totalitárius rendszerekből a demokráciába, illetve a civil társadalomba való átmenet folyamatában.
Közép-Kelet-Európa országai az utóbbi 20-30 évben olyan társadalmi tapasztalatokra tettek szert, amelyeket értelmezni és elemezni elengedhetetlen. Erre az elemzésre és kritikai értelmezésre vállalkozott az a valláspolitológia fórum, illetve munkacsoport, amelynek tagjai – társadalom- és politikatudományi szakemberek, római katolikus és protestáns teológusok − rendszeres konzultációk során foglalkoznak a közép-európai társadalmak politikai, vallási és egyházi helyzetével.
„Vallás, egyház és civiltársadalom” (http://www.gevth.de/tagungen.html) címmel rendezett konferenciát a Gesellschaft für evangelische Theologie (GET) 2016. október 3. és 6. között Berekfürdőn. A közel harminc résztvevő öt országból (Németország, Lengyelország, Románia, Ukrajna, Magyarország) és 9 egyházból érkezett, s ezek a tények már eleve biztosították a néhány nap nemzetközi és ökumenikus alaphangvételét. A konferencián képviseltetve volt az Német Evangélikus és Római Katolikus Egyház; a Lengyel Római Katolikus és Lutheránus, a Magyarországi Református és Evangélikus Egyház, az Ukrán Ortodox Egyház, az Erdélyi Református Egyházkerület és Románai [szász] Evangélikus Egyház. Az előadások és az azokat követkő diszkussziók, nemkülönben a kötetlen beszélgetések a következő súlypontok körül mozogtak:
Protestáns etikai kézikönyvet jelentet meg 2017-ben, a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából a Luther és a Kálvin kiadó, a hiánypótló mű szerzői evangélikus és református teológiai tanárok - jelentették be a szerzői konzultáció keretében rendezett sajtótájékoztatón csütörtökön Debrecenben.
Hafenscher Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) miniszteri biztosa, a kézikönyv megjelentetését támogató Reformáció Emlékbizottság vezetője kiemelte: az 500 éve Luther 95 vitatételével elindult megújulási folyamat nem az egyetlen, de mindenképpen a legjelentősebb Európa szellemtörténetében és a kereszténység kétezer éves történetében.
A Reformáció 500. éves jubileuma alkalmából készülő protestáns etikai kézikönyv szerzői konzultációját tartják a Debreceni Református Kollégium Kistanácstermében 2016. június 16-án és 17-én, a DRHE Szociáletikai Tanszék és Kutatóintézet szervezésében.
A csütörtök délelőtt 10.00 órától kezdődő megnyitót követően rövid sajtótájékoztatóra kerül sor, majd a szerzők előadásait hallgathatják meg az érdeklődők.
A részletes program innen letölthető.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.