Atomenergia és életstílus

Szöveg: Galambos Ádám, címlapkép: MTI (Az egykori Mohi falu temploma, napelemek és az atomerőmű tornyai), fotó: Galambos Ádám

Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2015. október 9-én rendezett konferenciájának fókuszában a Paks2 atomerőmű építésének kérdése, annak etikai oldalról történő vizsgálata állt.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Etikai Bizottsága Atomenergia és életstílus című konferenciájának már az alcíme is kifejezte, hogy éles megfogalmazással, az etika irányából kívánják a szervezők a fenntarthatóság kérdéskörét feldolgozni: Ami a tervekből kimaradt: Paks 2 etikai kérdéseire adott válasz. A felvetés nem is váratott magára sokáig, hiszen a neves előadók valóban élesen, a rövid távú célok helyett a hosszú távú, fenntartható gondolkodást helyezték előtérbe. A sajnálatosan kevés hallgatóság előtt létrejövő konferencia így rávilágított arra, hogy a felekezetek összefogáson és párbeszéden alapulva kívánnak nemcsak a fenntarthatósággal, hanem a teremtett világ védelmében az etikával foglalkozni, arról állást foglalni. A konferencia egyik szervezője, Béres Tamás egyetemi tanár egyúttal kifejezte, hogy az előadások nemcsak kötet formában lesznek a későbbiekben elérhetővé téve, hanem a MEÖT Etikai Bizottsága az elhangzott előadásokra támaszkodva egy nyilatkozatot is ki kíván majd adni, mely a felekezetek közös állásfoglalását kívánja elősegíteni.

A teljes cikk olvasása a MEÖT oldalán.

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.