Alfred Jäger: Diakónia mint keresztyén vállalkozás. Nonprofit egyházi intézmények menedzselése (Fordította Szabó Csaba), Debrecen, SzIK 5, 2010, ISBN 978-963-8429-61-2

Tartalom, ajánláselőszó
 
Diakónia mint keresztyén vállalkozás! Már címében és tartalmában is provokatív könyvével Alfred Jäger 1985-ben olyan vitát indított el az európai protestáns egyházakban és a társadalomban, amely korábban elképzelhetetlen volt, de mind a mai napig tart. A szerző neve összefonódik a német protestáns diakónia intézményes megújulásával, a diakóniai intézmények vezetésének gyökeresen új szempontok szerinti átalakításával. Alaptétele és kiinduló pontja az a megállapítás, hogy „a diakónia irányítási problémáit úgy kell tekinteni, mint amelyek tipikusan menedzselési jellegűek, és ezért azokat a korszerű menedzselési gyakorlat eszközeivel kell megoldani”. Nemcsak indulatokat váltott ki ez a megállapítás, de elismerést is: „végre akad egy teológus, aki kimondja, amit már régóta tudunk, de hiába akarunk megvalósítani!” A Jäger által javasolt koncepcióváltás lényege a teológiai, gazdaságetika, közgazdasági és vezetéselméleti ismeretek oly módon való egymásra vonatkoztatása, amelynek eredményeként a diakóniai intézményekben és egyházi testületekben egyaránt elérhető lesz a professzionális és kompetens irányítás, szűkös anyagi keretek között, vagy gazdasági recesszió idején is. Ez nem jelenti a teológiai szempontok feladását modern menedzsment eszköztárának javára – de jelenti azt, hogy a keresztyén teológia partner tudományokat keres és fogad el annak érdekében, hogy a különböző egyházi intézmények irányítása ne csak rutinfeladatok ellátását jelentse, hanem hosszú távon is képes legyen kidolgozni az egyházi szolgálat céljait, vezérkoncepcióját, feltételeit.
Ez a törekvés és elméleti megalapozás nem lehet idegen a reformátori egyházakban. A koncepció lényege nem más, mint a sajnálatos módon elfelejtett protestáns kibernetika örökségének felelevenítése. A protestáns teológiában ugyanis történetileg a kybernetika jelentette az egyház vezetésének tudományát, s egyben jelezte azokat a speciális kérdéseket és problémákat, amelyeket az egyházjog és a klasszikus gyakorlati teológiai diszciplínák nem tudtak felölelni. A fogalom használatának és a diszciplína művelésének létjogosultsága már csak azért is legitim, mert az Újszövetség is ismeri az eltérő kontextusok által meghatározott gyülekezetek vezetésének problematikáját. A karizmák páli értelmezésében a κυβερνήσεις kifejezetten a vezetésre való lelki adományt jelenti (1Kor 12,28). A karizma-értelmezés és az újszövetségi tisztség-értelmezés kérdésének további fejlődése egyértelműen jelzi a vezetés ügyének jelentőségét, a gubernatio ecclesiae pedig a reformátori teológia kiemelt témájává vált. Mégis hogyan történhetett, hogy az idők során e tisztség és a lelki ajándék megítélésének ügye leszűkült az egyház puszta adminisztrálásának, illetve igazgatásának kérdésévé? Nagy valószínűség szerint a kybernetika, s ezzel együtt az egyházkormányzás teológiailag reflektált elméletének és gyakorlatának visszafejlődése annak tudható be, hogy a reformátori atyákat követő nemzedékek sora az egyház vezetését átengedte a világi felsőbbségnek vagy világi grémiumoknak, később pedig maga az egyház értelmezte csak „igazgatási” feladatként – világi analógiák mintájára – az egyházi intézményrendszer vezetésének feladatát. Ennek okát, fejlődését és történetét itt most nem követhetjük nyomon. De az újszövetségi és reformátori szándék átível időkön és korokon és így fogalmazható meg: tanítás és vezetés, kerügma és kormányzás elválaszthatatlanul összetartozik. Az egyház az evangélium hirdetése és az apostoli tanítás újraértelmezése által kormányozza magát a világban, úgy hogy szüntelenül fel kell tennie magának a kérdést és keresnie rá a választ: mit jelent itt és most Krisztus egyházaként élni? Viszont ez szükségszerűen irányítja rá figyelmünket az empíria és a teológia kapcsolatának, viszonyrendszerének tisztázására!
A német protestáns diakónia és a katolikus caritas terén megtörtént ez az átalakulás; annál meglepőbb és elszomorítóbb – Jäger szerint – hogy az egyházi testületek (egyházkerületek, tartományi egyházak vagy gyülekezetek) terén a vártnál nehe-zebben mozdulnak az állóvizek – pedig az egyházi testületeknek is szükségük van arra, hogy megtanulják professzionálisan megszervezni tevékenységüket, rugalma-san alkalmazkodva a változó gazdasági, szociális és jogi környezethez. E menedzsment-feladatoknak megvan a teológiai, ekkléziológiai, és ökonómiai létjogosultsága és alapja.
Alfred Jäger teológiai munkássága és elkötelezettsége a kortárs magyar refor-mátus teológiában és egyházi életünkben nem maradt visszhang nélkül. Programja, megoldási javaslatai és módszere a szociális szférában aktív szerepet vállaló refor-mátus egyház számára is aktualitással bír. Ennek a felismerésnek a jegyében került megalapításra 2003-ban a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen az Egyházi intézményvezető posztgraduális továbbképzés, amelyet a szerző rendszeres előadásaival és szakmai tanácsaival kísért, és a hallgatóknak, valamint további ér-deklődőknek először adhattuk kezébe magyar nyelven a neves professzor jelen tanulmánykötetét, „Diakónia mint keresztyén vállalkozás” címen. A kötet egyes fejezeteit maga a szerző válogatta korábban megjelent köteteiből vagy publikálatlan kézirataiból, előadásaiból, tekintettel a közép-kelet-európai egyházak rendszervál-tást követő átalakulására, diakóniai intézményrendszerük kiépítésére. A kötet időközben megjelent lengyel, cseh és szlovák nyelven. Magyar nyelvű újrakiadására a téma iránti élénk érdeklődés és képzésünk akkreditált mesterképzésként (Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés) való beindítása ad alkalmat, abban a reményben, hogy az elméleti teológiai reflexiók és a gyakorlati egyház- és intézményvezetés terén egyaránt inspiráló erővel bír. Ugyanis kellő nyitottsággal, teológiai tárgyszerű-séggel és evangéliumi józansággal az egyház és a teológia nemcsak új partnertudományra tehet szert az egyházvezetés terén, de új dimenziókat is nyithat meg saját élete és szolgálata előtt.
Dr. Fazakas Sándor
 

 

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

„a diakónia irányítási problémáit úgy kell tekinteni, mint amelyek tipikusan menedzselési jellegűek, és ezért azokat a korszerű menedzselési gyakorlat eszközeivel kell megoldani”

Diakónia mint keresztyén vállalkozás