Alfred Jäger: Diakónia mint keresztyén vállalkozás. Nonprofit egyházi intézmények menedzselése (Fordította Szabó Csaba), Debrecen, SzIK 5, 2010, ISBN 978-963-8429-61-2

Tartalom, ajánláselőszó
 
Diakónia mint keresztyén vállalkozás! Már címében és tartalmában is provokatív könyvével Alfred Jäger 1985-ben olyan vitát indított el az európai protestáns egyházakban és a társadalomban, amely korábban elképzelhetetlen volt, de mind a mai napig tart. A szerző neve összefonódik a német protestáns diakónia intézményes megújulásával, a diakóniai intézmények vezetésének gyökeresen új szempontok szerinti átalakításával. Alaptétele és kiinduló pontja az a megállapítás, hogy „a diakónia irányítási problémáit úgy kell tekinteni, mint amelyek tipikusan menedzselési jellegűek, és ezért azokat a korszerű menedzselési gyakorlat eszközeivel kell megoldani”. Nemcsak indulatokat váltott ki ez a megállapítás, de elismerést is: „végre akad egy teológus, aki kimondja, amit már régóta tudunk, de hiába akarunk megvalósítani!” A Jäger által javasolt koncepcióváltás lényege a teológiai, gazdaságetika, közgazdasági és vezetéselméleti ismeretek oly módon való egymásra vonatkoztatása, amelynek eredményeként a diakóniai intézményekben és egyházi testületekben egyaránt elérhető lesz a professzionális és kompetens irányítás, szűkös anyagi keretek között, vagy gazdasági recesszió idején is. Ez nem jelenti a teológiai szempontok feladását modern menedzsment eszköztárának javára – de jelenti azt, hogy a keresztyén teológia partner tudományokat keres és fogad el annak érdekében, hogy a különböző egyházi intézmények irányítása ne csak rutinfeladatok ellátását jelentse, hanem hosszú távon is képes legyen kidolgozni az egyházi szolgálat céljait, vezérkoncepcióját, feltételeit.
Ez a törekvés és elméleti megalapozás nem lehet idegen a reformátori egyházakban. A koncepció lényege nem más, mint a sajnálatos módon elfelejtett protestáns kibernetika örökségének felelevenítése. A protestáns teológiában ugyanis történetileg a kybernetika jelentette az egyház vezetésének tudományát, s egyben jelezte azokat a speciális kérdéseket és problémákat, amelyeket az egyházjog és a klasszikus gyakorlati teológiai diszciplínák nem tudtak felölelni. A fogalom használatának és a diszciplína művelésének létjogosultsága már csak azért is legitim, mert az Újszövetség is ismeri az eltérő kontextusok által meghatározott gyülekezetek vezetésének problematikáját. A karizmák páli értelmezésében a κυβερνήσεις kifejezetten a vezetésre való lelki adományt jelenti (1Kor 12,28). A karizma-értelmezés és az újszövetségi tisztség-értelmezés kérdésének további fejlődése egyértelműen jelzi a vezetés ügyének jelentőségét, a gubernatio ecclesiae pedig a reformátori teológia kiemelt témájává vált. Mégis hogyan történhetett, hogy az idők során e tisztség és a lelki ajándék megítélésének ügye leszűkült az egyház puszta adminisztrálásának, illetve igazgatásának kérdésévé? Nagy valószínűség szerint a kybernetika, s ezzel együtt az egyházkormányzás teológiailag reflektált elméletének és gyakorlatának visszafejlődése annak tudható be, hogy a reformátori atyákat követő nemzedékek sora az egyház vezetését átengedte a világi felsőbbségnek vagy világi grémiumoknak, később pedig maga az egyház értelmezte csak „igazgatási” feladatként – világi analógiák mintájára – az egyházi intézményrendszer vezetésének feladatát. Ennek okát, fejlődését és történetét itt most nem követhetjük nyomon. De az újszövetségi és reformátori szándék átível időkön és korokon és így fogalmazható meg: tanítás és vezetés, kerügma és kormányzás elválaszthatatlanul összetartozik. Az egyház az evangélium hirdetése és az apostoli tanítás újraértelmezése által kormányozza magát a világban, úgy hogy szüntelenül fel kell tennie magának a kérdést és keresnie rá a választ: mit jelent itt és most Krisztus egyházaként élni? Viszont ez szükségszerűen irányítja rá figyelmünket az empíria és a teológia kapcsolatának, viszonyrendszerének tisztázására!
A német protestáns diakónia és a katolikus caritas terén megtörtént ez az átalakulás; annál meglepőbb és elszomorítóbb – Jäger szerint – hogy az egyházi testületek (egyházkerületek, tartományi egyházak vagy gyülekezetek) terén a vártnál nehe-zebben mozdulnak az állóvizek – pedig az egyházi testületeknek is szükségük van arra, hogy megtanulják professzionálisan megszervezni tevékenységüket, rugalma-san alkalmazkodva a változó gazdasági, szociális és jogi környezethez. E menedzsment-feladatoknak megvan a teológiai, ekkléziológiai, és ökonómiai létjogosultsága és alapja.
Alfred Jäger teológiai munkássága és elkötelezettsége a kortárs magyar refor-mátus teológiában és egyházi életünkben nem maradt visszhang nélkül. Programja, megoldási javaslatai és módszere a szociális szférában aktív szerepet vállaló refor-mátus egyház számára is aktualitással bír. Ennek a felismerésnek a jegyében került megalapításra 2003-ban a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen az Egyházi intézményvezető posztgraduális továbbképzés, amelyet a szerző rendszeres előadásaival és szakmai tanácsaival kísért, és a hallgatóknak, valamint további ér-deklődőknek először adhattuk kezébe magyar nyelven a neves professzor jelen tanulmánykötetét, „Diakónia mint keresztyén vállalkozás” címen. A kötet egyes fejezeteit maga a szerző válogatta korábban megjelent köteteiből vagy publikálatlan kézirataiból, előadásaiból, tekintettel a közép-kelet-európai egyházak rendszervál-tást követő átalakulására, diakóniai intézményrendszerük kiépítésére. A kötet időközben megjelent lengyel, cseh és szlovák nyelven. Magyar nyelvű újrakiadására a téma iránti élénk érdeklődés és képzésünk akkreditált mesterképzésként (Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés) való beindítása ad alkalmat, abban a reményben, hogy az elméleti teológiai reflexiók és a gyakorlati egyház- és intézményvezetés terén egyaránt inspiráló erővel bír. Ugyanis kellő nyitottsággal, teológiai tárgyszerű-séggel és evangéliumi józansággal az egyház és a teológia nemcsak új partnertudományra tehet szert az egyházvezetés terén, de új dimenziókat is nyithat meg saját élete és szolgálata előtt.
Dr. Fazakas Sándor
 

 

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak ...

„a diakónia irányítási problémáit úgy kell tekinteni, mint amelyek tipikusan menedzselési jellegűek, és ezért azokat a korszerű menedzselési gyakorlat eszközeivel kell megoldani”

Diakónia mint keresztyén vállalkozás

Vajon elég a szegregáció ellen és integráció mellett csak politikai jelszavakkal és eszközökkel harcolni – és ha belátjuk, hogy nem, hol marad az Isten igazsága, és ennek az emberi együttélés terén való érvényesítése?

Martin Luther King: A reménység testamentuma

Emlékszem gyülekezeti lelkészi szolgálatom komoly hitű presbitereinek rövid és tömör mondataira, amely szerint „nem elég az árut megtermelni, hanem el is kell adni azt…”

Vezetés és menedzsment az egyházban és a diakóniában