Szociáletikai konferencia az igazságos háborúról és az igazságos békéről
„Az igazságos háború elvétől az igazságos békéig” címmel tartott közös konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága 2017. szeptember 20-án a MEÖT Székházban. A konferenciát Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, aki kiemelte az egyházak fontos szerepvállalását az állam által a köz szolgálatában végzett feladatok elvégzésében.
„A konferencia alapgondolata nem ma fogalmazódott meg, hiszen régóta dolgozunk azon, hogy a különböző hivatásrendek együttműködése hogyan valósul meg válsághelyzetekben; a civil katonai együttműködést és a karitatív szervezetek együttműködését vizsgáljuk, a közös munka hatékonyabbá tételén dolgozunk, amelyhez bízom benne, hogy ez a konferencia is hozzájárul majd” - mondta Prof. Dr. Padányi József. A tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében kitért arra is, hogy a KÖFOP projektből megvalósuló esemény az NKE kiemelt projektje, amely a köz szolgálatában valósul meg, túllépve csak a közigazgatás fejlesztésén, magában foglalja azon hivatásrendek munkatársait is, akik az állam szolgálatában állnak, és akik az állam és az állami feladatok elvégzésében segítő szerepet játszó szervezetek működéséről minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Doctor Honoris Causa címet adományoz dr. Fazakas Sándor egyetemi tanárnak
Dr. Fazakas Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának vezetője, valamint a Doktori és Habilitációs Tanács elnöke a BBTE tiszteletbeli doktora lesz.
A tiszteletbeli cím ünnepi átadására a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Központi Épületének, (M. Kogălniceanu/ Farkas utca 1.) Aula Magna termében kerül sor, 2017. október 26-án, 11:30-tól.
Laudál: Dr. Lukács Olga dékán.
További információ az egyetem honlapján.
Fazakas Sándor előadása Wittenbergben
a Német Protestáns Teológiai Fakultások Konferenciájának és a Tudományos Teológia Társaságának reformáció-jubileumi konferenciáján, 2017. október 10-én.
A "Hit és teológia. Reformátori alapfelismerések és ökumenikus párbeszéd” című konferencián (Glaube und Theologie. Reformatorische Grundeinsichten in der ökumenischen Diskussion) Fazakas Sándor a magyar protestantizmus kibontakozásának történelmi sajátosságairól és kontextuális meghatározottságáról tartott előadást, különös tekintettel az egyházi önértelmezés fejlődésére, egykori és mai adottságaira a magyar és a közép európai társadalmi tapasztalatok összefüggéseiben (Kirche zwischen Kontextualisierung und Komplexität reformatorischer Selbstwahrnehmung in Ungarn).
Fazakas Sándor előadása Bécsben
az Evangelischer Bund 109. Nagygyűlésén.
A Nagygyűlés témája a protestáns identitás kérdése volt, szekuláris környezetben. Ebben az összefüggésben az 1989/90-es rendszerváltás utáni változások magyar társadalmi és egyházi vonatkozásai iránt is érdeklődést mutattak a program szervezői. Fazakas Sándor a társadalmi változások egyházi hatásairól, a református egyház utóbbi évtizedekben kialakított társadalmi szolgálatainak pozitív fogadtatásáról, valamint a teológia társadalomformáló lehetőségéről és kritikai potenciáljáról beszélt.
Link: http://evangelischer-bund.de/anmeldung-zur-109-generalversammlung-gestartet/
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.