„Mielőtt megformáltalak az anyaméhben…”
Fazakas Sándor - Kovács Krisztián (szerk.): „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben…” Az élet kezdetén felmerülő döntések keresztyén etikai megközelítése (Szociáletikai Intézet Kiadványai; SzIK 8), Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai Intézete, 2020, ISSN 1785-6027; ISBN: 978-615-5853-32-6; 336.o.
Korunk társadalmában és a keresztyén közösségekben az utódnemzéssel kapcsolatos kérdések gyakran tabutémának számítanak. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a gyermekvállalás időpontjának megválasztása vagy a meddőség kezelésére irányuló eljárások igénybevétele az érintett párok belső ügye kell hogy maradjon, amelyet a környezetnek illik tiszteletben tartania. […] Másrészt a közgondolkodás sajátosságán és a gyermekvállalás körüli személyes és érzelmi motivációkon túl az orvostudomány lehetőségei, a humángenetika, a géntechnológia rohamos fejlődése is arra köteleznek, hogy időnként tisztázásra kerüljön, mit jelent lényegét tekintve az emberi élet értéke, az emberi méltóság, a jogvédelemre való ráutaltság az élet kezdeti szakaszában.
Erkölcs és jog II.
Erkölcs és jog II. - online szakmai konferencia
Szakmai konferenciát tartottak 2020. november 3-án, 10 órakor a Kúria Dísztermében. A konferencián előadást tartott Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat online közvetítés formájában lehetett figyelemmel kísérni, melyek az alábbi linken visszanézhetők: https://youtu.be/eMbsxQp7NJs
A konferencia programja:
• 10.00 - 10.10 óra - Köszöntő
Dr. Darák Péter - a Kúria elnöke
• 10.10 - 10.50 óra - Fogalomalkotás a teológia és a jog világában
Prof. Dr. Erdő Péter - bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Prof. Dr. Harmathy Attila - az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA rendes tagja
Mi a különbség bűn és bűncselekmény között? Hogyan viszonyul egymáshoz a kettő? Kultúránkban alapvető jelentőséggel bír e fogalompár, s nem csupán az erkölcsteológiában és a büntetőjogban – a magánjogi viszonyokban is fontos szerepe van a felróhatóság fogalmának.
Távistentiszteletek gyülekezet nélkül?
2020. március 22. Az első vasárnap, hogy a koronavírus gyors terjedése miatt hozott kormányzati intézkedésekkel összhangban, a református templomokban és imaházakban is szüneteltetésre kerültek az istentiszteleti alkalmak legalábbis a gyülekezet részvételével. Számos lelkész viszont élve a digitális kommunikáció kínálta lehetőséggel, élő egyenes adásban igyekezett „istentiszteletet közvetíteni” a hívek számára: palástban, szószékről vagy úrasztalától, az istentiszteleti rendtartás teljes vagy részleges keretében, de üres templom előtt, a felvevő kamera, legfeljebb technikai személyzet társaságában.
Első hallásra, látszatra úgy tűnik, dicséretes és kreatív a vállalkozás. A szándék, hogy nehéz és vészterhes időben az evangéliumhirdetéssel elérjük akár a kibertér közvetítésével a félelemben élő embert, hogy az imádságok által megszólaltassuk az általa ki nem mondott szorongást, kétséget, bizalmat vagy reményt, önmagában nem lehet problémás. Az sem zárható ki, hogy nagyon sok, kényszerből otthon maradt gyülekezeti tag számára látni a képernyőn lelkipásztorát, hallani a hangját, látni az otthonos templomtér belső enteriőrjét, hallani a harangok zúgását, meghitt, felemelő vagy bátorító érzés lehet. De vajon, mit jelent egyházi és teológiai önértékelésünkre nézve az a körülmény, ha tartósan be kell rendezkedni a templomtérben összegyülekezett gyülekezet nélküli istentisztelet műfajára? Nem beszélve arról, hogy a vírus elérheti a lelkipásztort is, s betegség miatt sorra ritkulhatnak vagy szűnhetnek meg az online közvetítések. És vajon ez a műfaj (a hívek aktivitása nélkül) nem újból csak a vallási értékekre irányuló fogyasztói szemléletet hivatott tovább erősíteni?
Józan tárgyilagossággal a közös Európáért
Protestáns etikusok állásfoglalása a 2019-es európai parlamenti választások kapcsán
Az alábbi állásfoglalást a MEÖT (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) Szociáletikai Bizottságának tagjai teszik közzé az erkölcsi véleményformálás iránti elkötelezettségük jegyében. Mint egyházaink felelős tanítói, illetve teológiai tanárai valljuk: társadalometikai kérdésekben nem egyszerűen magánvéleményünknek adunk hangot. Jogállásunk, szolgálatra való felhatalmazásunk, a tudományos teológia művelésének terén elért eredményeink, valamint a lelkiismeret parancsa arra köteleznek, hogy segítséget és tájékozódást próbáljunk nyújtani azok számára, akik szeretnék megérteni a korunkat meghatározó társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseket és szabadon kívánnak erkölcsi véleményt formálni a közéletet érintő kérdésekben. Valljuk, ez a hang (is) egyházaink hangja.
2019. május 23. és 26. között kerül sor az Európai Unió tagországaiban az európai parlamenti választásokra. Magyarország választópolgárai május 26-án immár negyedik alkalommal vehetnek részt szavazataikkal a 705 tagú Európai Parlament összetételének kialakításában. Egyházaink felelős tanítóiként arra kérjük az egyházak vezetőit és tagjait, hogy vegyenek részt a választáson. Mint az állam polgárai, ugyanakkor egyházaink elkötelezett tagjai tudatában vagyunk annak, hogy életünket, munkánkat és szolgálatunkat meghatározó társadalmi, politikai és gazdasági keretfeltételek alakítása iránt – európai szinten is – valamennyien felelősek vagyunk. Vallási hagyományaink, történelmi tapasztalataink, hitbeli meggyőződésünk, valamint társadalmi igazságosság iránti elköteleződésünk alapján kérjük a választópolgárokat, hogy a szavazáson való részvétel és a képviselőjelöltek megválasztása során mérlegeljék a követezőket:
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.