A hely szelleme és a szellemiség helyei – Utazószeminárium: Lipcse-Wittenberg-Halle-Drezda, 2016. március 10–16.
Bach János-passióját hallgatni a lipcsei Tamás-templomban; a reformáció és a képzőművészet kapcsolatáról beszélni Lucas Carnach reformáció oltára előtt a wittenbergi Stadtkircheben, vagy éppen Luther házaséletéről beszélgetni az egykori wittenbergi Ágoston rendi kolostorban, illetve a lipcsei Niokolaikircheben a Békés forradalomra (Friedliche Revolution) vagy drezdai Fauenkircheben Drezda lebombázására emlékezni iagzán teológiai és kulturális kuriózumnak számít. Hiszen vannak a keresztyénségnek olyan helyei, amelyek történelmi, egyháztörténeti vagy éppen kulturális meghatározottságuknál fogva arra predestináltattak, hogy egy, vagy akár több teológiai téma jól látható megjelenítői legyenek. Így lehet gondolni valóban a lipcsei Tamás-templomra, ahol a zene és a teológia szinte egy tőről fakad; aztán a város másik nagy temploma, a Nikolaikirche eggyé vált az elmúlt rendszer elleni békés tüntetés emlékével; néhány kilométerre Wittenbergben olyan nagy egyéniségek nyomaira bukkanhatunk, mint maga Luther Márton, aki nem csak teológusként, hanem családapaként, férjként is itt élte élete nagy részét; illetve néhány házzal odébb lakott (nem messze Melanchtontól!) a reformáció hivatalos illusztrátora az idősebb Lucas Cranach, vagy néhány jó évtizeddel később az énekszerző Paul Gerhard, aki közel egy évszázad távolából fogalmazta meg ma is énekelt énekeivel a reformáció teológiai felismeréseit. A közeli Halle nem csupán a protestáns templomépítészet egyik remekével, a Marktkirchével vívta ki a szemináriumon részt vevők figyelmét, hanem a hallei pietizmus „fellegvárával” a Frankische-Stiftunggal is. Másik irányba elindulva, Drezdában, az újjáépített Frauenkircheben a megbékélés témáját járhattuk körbe, emlékezve a második világháború pusztítására, s az újrakezdés teológiai értelmezésének gyakorlati megvalósulását láthattuk. Különös erővel mutatja be a régi pompájában tündöklő barokk templom az egykori választófejedelmi város polgárainak és nemeseinek sajátos Isten-tiszteletét.
Elvándorlás és migráció a 21. században
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága konferenciát szervez Elvándorlás és migráció a 21. században címmel, 2016. május 26. csütörtök 13-17 óra között a MEÖT Székházban (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.).
A bűn és a közösség
Az 1989-es kelet-közép-európai társadalmi és politikai változások után a térség országai sajátos transzformációs folyamatnak váltak részeseivé: tekintélyelvű társadalmi szerkezetből kellett megtalálni az átmenetet a demokratikus együttélési formába. Ebben az átalakulási folyamatban a múlt rendszer-szintű vétkeivel és terheivel való szembesülés elengedhetetlennek tűnt. Mégis, a legtöbb társadalom számára a múlttal való őszinte, katarzist jelenthető szembenézés összeegyeztethetetlennek tűnt a társadalmi békesség megőrzésére irányuló törekvéssel. Miért? A folyamatosság és az újrakezdés ma is kísérő kettőssége és egyben feszültsége arra irányítja a figyelmet, hogy a történelmi-társadalmi bűn olyan jelenség, amely egyrészt meghaladja az egyének lehetőségeit, saját dinamikára tett szert, másrészt mégis elkerülhetetlen, hogy valamely cselekvő alanynak betudható legyen. De kérdés, hogy ki vagy kik a társadalmi-történelmi vétkek cselekvő alanyai: az egyes személyek (egykori vagy mai kulcspozíciókban), közösségek, intézmények, szervezetek, kollektív cselekvőképességgel rendelkező „szereplők”? S ezek sorában számolni kell társadalmi intézmények, vallásközösségek vagy egyházak érintettségével is?
A filozófia keresztje. Emlékezet–erkölcs–megbocsátás
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és az Exit Kiadó 2016. április 8-án konferenciát szervez A filozófia keresztje címmel, az emlékezet–erkölcs–megbocsátás témakörében.
Egyetemünkről dr. Fazakas Sándor A morál hatalma és/vagy tehetetlensége a totalitárius rendszerek konfliktusainak feldolgozásában címmel tart előadást a kolozsvári teológia dísztermében.
További információ és részletes program itt elérhető.
"A szeretet per definitionem fény, mely képes arra, hogy áttörje a tömény éjszakát. Ha azonban ez a szeretet-nyaláb mégsem hatol át a sötétségen, mit gondoljunk akkor? Ez a filozófia keresztje, többet nem mondhatok róla." (Vladimir Jankélévitch)
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.