Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját? Milyen összefüggés van az egyház múltban elszenvedett üldöztetései, valamit a totális politikai rendszerek fenntartásában vállalt szerepe között?
(Fotó: evangelikus.hu)
A protestáns etika kézikönyve – ezt a címet viseli az a fontos, új mű, amelyet május 16-án, kedd délután mutattak be a Magyar Nemzeti Múzeumban. A könyv a Reformáció Emlékbizottság és a Debreceni Hittudományi Egyetem támogatásával, valamint a Kálvin és a Luther Kiadó közös gondozásában jelent meg.
A protestáns etika kézikönyvének bemutatója Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatójának szavaival vette kezdetét, aki röviden köszöntötte az ünnepi alkalomra meghívott vendégeket, Dr. Hafenscher Károlyt, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosát, Reuss Andrást, az Evangélikus Hittudományi Egyetem emeritus professzorát, Lányi Andrást, az ELTE filozófia professzorát, valamint Dr. Fazakas Sándort, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzorát.
A reformáció az élet valamennyi területén változást hozott. Az utóbbi évtizedek gyors társadalmi fejlődése, valamint a technikai civilizáció vívmányai is állandó változást eredményeznek világunkban. Ezért a reformáció örökségéhez való méltó viszonyulás nem nélkülözheti annak a kérdésnek a tisztázását, hogy az isteni kijelentés reformátori tanítás szerint felismert igazsága, a hit és az élet összhangja, illetve a szabadság megélése hogyan érvényesülhet itt és most, korunk erkölcsi döntéseket igénylő kihívásainak összefüggéseiben.
Ez a könyv egyrészt módszertani segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve szociáletika főbb területeinek (a kommunikáció, környezet és technika, házasság és család, gazdaság és közélet stb.) etikai dilemmáiba, válasz- és útkeresésébe, megoldási kísérleteibe.
|
A Magyar Nemzeti Múzeum, a Kálvin Kiadó és a Luther Kiadó szervezésében |
|
„Mielőtt megformáltalak az anyaméhben” címmel bioetikai konferenciát tartott a MEÖT Szociáletikai Bizottsága és a MRE Doktorok Kollégiuma Rendszeres Teológiai Szekciója a reprodukciós medicina tárgyában, 2017. március 3-án, Debrecenben. A konferencia apropóját az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) azonos című, előkészületben lévő, erkölcsi véleményformálást segítő munkaanyag adta, amely az élet kezdetével kapcsolatos bioetikai kérdésekkel kapcsolatban kíván majd eligazítást nyújtani. Az előadások széles körben járták körül a témákat (in vitro fertillizáció; inszemináció, béranyaság, beültetés előtti kiválasztás stb.), és igyekeztek minél átfogóbban megvilágítani a nyilatkozat, és az élet kezdetével kapcsolatos, főként orvosi beavatkozások nyitva hagyott etikai kérdéseit. A szimpóziumot Ulrich H.J. Körtner (Universität Wien) professzor nyitotta meg, betekintést nyújtva a készülő GEKE munkaanyag főbb etikai és szerkezeti súlypontjaiba. Az ezt követő rövidebb referátumok többek között a természet morális fogalmát, a beültetés előtti kiválasztás és a mitochondriális gének cseréjének etikai kérdéseit, a mesterséges megtermékenyítés morális és jogi problematikáját, az orvosi beavatkozások és a házasság intimitásának kapcsolatát, a béranyaság dilemmáját és az egyház útmutatásának kereteit járták körül. 
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját? „Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe. A protestáns etika kézikönyve
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül. Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott. Vallás és politika |
