Az Európai Protestáns Egyházak (EPEK - GEKE/CPCE) Etikai Szakbizottsága újabb erkölcsi tájékozódást segítő dokumentumot készít az élet kezdetén felmerülő etikai kérdések tárgyában. Mint ismeretes, az EPEK Tanácsa 2011-ben adta közre az élet végén felmerülő etikai kérdésekre vonatkozóan (eutanázia, asszisztált öngyilkosság, hospice, palliatív ellátás stb.) nagy érdeklődést kiváltó tanulmányát „Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak” címen. Ezt a dokumentumot (http://leuenberg.net/time-live-and-time-die) magyar fordításban és szaktanulmányok kíséretében is kézbe vehették az érdeklődő olvasók (http://szocialetika.drhe.hu/index.php/kiadvanyok). Azóta számos szakmai kör tűzte napirendre a dokumentum tárgyalását, az egyházban és egyházon kívül egyaránt.

 

Az előző segédanyaghoz hasonló módon most az élet kezdetén felmerülő etikai kérdések megítélésében kíván segítséget nyújtani a készülő dokumentum. Hogyan ítéljük meg a reformátori teológia alapján pl. a mesterséges megtermékenyítés/IVF, az ivarsejtek és embriók fagyasztása, béranyaság, preimplantációs és prenatális diagnosztika/PGD és PND, sejt-donáció stb. kérdéseit? E kérdésekre keresi a választ a dokumentum, de az egyes területek és alkalmazások bemutatását és etikai értékelését megelőzően előbb azok a reformátori teológiai alapkérdések kerülnek összegzésre és bemutatásra, amelyek a speciális helyzetek értékeléséhez elengedhetetlenül szükségesek. A dokumentum az erkölcsi tájékozódást segítő szempontokon túl impulzusokat kíván adni a további szakmai párbeszéd számára. Ezért az egyháztagokon túl meg kívánja szólítani a szűkebb és tágabb szakmai körök képviselőit, egészségügyi dolgozókat, bioetikusokat, közéleti-politikai döntéshozókat.

A dokumentum szakmai vitájára 2016. március 16-18 között került sor egy nemzetközi bioetikai konferencia keretében, a németországi Loccumban. Szakmai körök megnyilatkozásai mellett az ökumenikus partnerek (ortodox és római katolikus álláspontok) is képviseltették magukat. Ezt követően és a visszajelzések függvényében kerül véglegesítésre a dokumentum, az etikai szakbizottság gondozásában. A Magyarországi Református Egyházat Fazakas Sándor (a GEKE etikai szakbizottságának tagja), az Evangélikus Egyházat pedig Szebik Imre bioetikus képviselte Loccumban.

Az EPEK Tanácsa 2017-ben kívánja elfogadni a dokumentumot, majd megküldeni a tagegyházak számára véleményezés végett. A kérdés napirenden lesz majd az EPEK 2018-as Basel-i Nagygyűlésén.

Forrás: http://leuenberg.net/node/1973

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika