A MEÖT Szociáletikai Bizottságával, valamint a Doktorok Kollégiumának Rendszeres Teológiai Szekciójával közösen megtartott konferenciának a MEÖT székház adott helyet 2014. május 7-én Budapesten. A tudományos tanácskozás apropóját néhány évforduló szolgáltatta: az első világháború kitörésének 100. évfordulója, a zsidó származású nemzettársak elhurcolására való emlékezés (holokauszt emlékév), valamint az a körülmény, hogy 25-évvel ezelőtt kezdődött el Közép-Kelet-Európában, így Magyarországon is az a társadalmi-politikai rendszerváltásnak (1989/90) tartott folyamat, amely fordulatot hozott nemcsak a társadalom gazdasági és politikai életébe, hanem térség emlékezetkultúrájába is. Tekintettel arra, hogy napjainkban az emlékezéseknek és a múlt értelmezésének konjunktúrája van, és hogy a közéletet mélyen megosztja emlékezetkultúra és emlékezetpolitika gyakorlata, a tanácsokozás célkitűzése egyrészt a zsidó-keresztyén hagyomány és teológiai örökség sajátos szempontjainak megjelenítése volt az emlékezés számára, másrészt ezeknek a szempontoknak a tudományos párbeszédbe való bekapcsolása, az objektivitás és interdiszciplinaritás jegyében. A konferencia előadásai megjelentek a Collegium Doctorum 2015 évi számába.

Beszámolók itt.

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?

„Vétkeztünk…”. Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében,

A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.

A protestáns etika kézikönyve

Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.

Ideje van az életnek, és ideje van a meghalásnak

A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.

Vallás és politika