Szociáletikai konferencia az élet végén felmerülő etikai kérdésekről
Mit jelent a szabadság, az önrendelkezés, a hatékony fájdalomcsillapítás vagy a kezelés abbahagyása az élet végén, a haldoklás folyamata során? Mit mond az írás a haláról és haldoklásról, hogyan vélekednek e kérdésekről az egyes felekezetek, beleértve a zsidó hagyományokat és törvényértelmezést is? Milyen társadalmi és kulturális változások érintik a halálhoz és a haldoklásról való viszonyunkat, s e tekintetben milyen paradigmaváltás tapasztalható mai korunkban? Mit mond minderről a bioetikus, a szakjogász, a szociáletikus és a korházi ágyak mellől érkező lelkipásztor?
E kérdések körüljárását, a vélemények párbeszédben való ütköztetését, egymás meggyőződésének alaposabb megismerését tűzte ki célul az a konferencia, amelyet az Ökumenikus Tanács Szociáletikai Bizottsága, a Doktorok Kollégiuma Rendszeres Teológiai Szekciója, valamint a debreceni református és a budapesti evangélikus hittudományi egyetemek szociáletikai tanszékei közösen szerveztek és tartottak, Debrecenben, 2013. április 12-én.
A konferenciának többek között az adott aktualitást, hogy az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE/CPCE) Etikai Szakbizottsága a szervezet elnökségének megbízása alapján dokumentumot dolgozott ki, amelyet az elnökség 2011-ben eljuttatott a tagegyházakhoz. A dokumentum (http://www.leuenberg.net/statement/time-live-and-time-die) a halált meggyorsító döntések és a haldoklókról való gondoskodás kérdéseiben kíván tájékozódást és segítséget nyújtani egy olyan korban, amikor a rohamosan változó technika és az orvosi beavatkozás lehetőségei szinte naponta változnak és újabb problémák elé állítják az embert. S bár az aktív eutanáziát valamennyi keresztyén egyház elutasítja, a haldoklás körül mégis annyi nyitott kérdés van, hogy időről időre újra tisztázni kell, mi az, ami szükségszerűvé teszi, hogy az egyházak felrázzák a társadalom lelkiismeretét: az ember méltósága ugyanis az élet végén nem egészségtől, testi-lelki képességitől, vagy biológiai-fizikai állapotától függ, hanem Isten kegyelmétől. A tanulmány elkészítésében magyar teológusok is részt vettek, s előzetesen hazai konzultációk során megfogalmazták észrevételeiket, amelyek jó fogadtatásra találtak a szöveg véglegesítése során.
A konferencia fő előadója Ulrich H.J. Körtner, a bécsi egyetem neves teológiai professzora volt, aki egyben a Bécsi Egyetem Teológia és Jog az Orvostudományban elnevezésű intézetnek a vezetője, és számos bioetikai munkacsoport vezetőségi tagja. Az ülést Bölcskei Gusztáv püspök, a Doktorok Kollégiuma elnöke nyitotta meg. Az előadásokra a témában szakmailag járatos egyetemi oktatók és lelkészek kerültek felkérésre: Kőszeghy Miklós (PPKE), Faigen Sámul rabbi, Rozgonyi Miklós Botond (PTA), Fazakas Sándor és Ferencz Árpád (DRHE), Filó Mihály (ELTE), Szebik Imre (SOTE), Hámori Antal (BGF), Orosz Gábor Viktor (EHE), Tőkés Zoltán.
A konferencia előadásai külön kötetben is megjelentek az európai protestáns dokumentum fordításával együtt, remélve, hogy tovább segíti lelkészek, teológusok és érdeklődő egyháztagok téma iránti érdeklődését, tájékozódását.
