50 évvel a Leuenbergi Konkordia megfogalmazását és kinyilvánítását követően láthatjuk, hogyan fejlődött az abból létrejött protestáns egyházi közösség. A Konkordia értelmezése és gyakorlati egyházi életbe való átültetése azonban még mindig rejt magában feltárásra váró lehetőségeket, teológiai tisztázásra váró kihívásokat.
Ez a kötet a Leuenbergi Konkordia 50. évfordulója alkalmából 2023. március 9‒11. között a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen megtartott „Együtt egyháznak lenni” című jubileumi nemzetközi konferencián (https://lk50.reformatus.hu/) elhangzott előadásokat dokumentálja. A Leuenbergi egyházi közösség múltja és jelen kiaknázásra váró teológiai potenciált tartalmaz, többek között, az ekkléziológia és egyháztan, a szentháromságtan, valamint a szocietika területén.
A konferencia szervezésében aktívan vettek részt és az előadók sorában is ott találhatók a DRHE Szociáletikai Tanszékének oktatói, doktoranduszai, valamint egyetemünk díszdoktorai és további neves előadók.
A „tekintély” megértésének és kezelésének kérdése egyszerre társadalompolitikai és teológiai kérdés, és minden államformában felmerül – valószínűleg a demokratikus államokban a legerősebben, mivel a hatalmi pozíciók tényleges megélése és a politikai kormányzás gyakorlata megkérdőjelezheti a polgárok alkotmány által megkövetelt egyenlőségét. És amikor a „tekintélyelvű struktúrák” kifejezés felmerül, a demokrácia iránt elkötelezett polgárok érzik a veszélyt, hiszen az egyenlőség és a szabadság elvének megkérdőjelezése a tét.
2024. június 8-án került sor a 2024-es Karl Barth-díj átadására Fazakas Sándor számára (https://www.ekd.de/fazakas-erhalt-den-karl-barth-preis-84220.htm) az Odera-Frankfurtban megrendezett „Közép-európai Keresztény Találkozó” („Christliche Begegnungstage” https://christlichebegegnungstage.de) keretében. A díjat az UEK elnöke, Volker Jung adta át. A díjátadáson Michael Beintker professzor, a münsteri egyetem teológiai fakultásának nyugalmazott professzora, a DRHE díszdoktora laudálta a díjazottat, aki a méltatás során kiemelte, hogy Fazakas Sándor teológiai munkássága milyen jelentős mértékben járult hozzá az 1989-es rendszerváltást követő teológiai orientációhoz, nemzetközi viszonylatban is.
Fazakas Sándor:
Megjelent: Igazság és Élet 18 (2024/2), 401–406.
Egyházunk lelkipásztorai és gyülekezeteink tagjai tudatában vannak azoknak a súlyos kérdéseknek és kihívásoknak, amelyek társadalmunkban a gyógyíthatatlan betegségek, a haldoklás és a meghalás folyamatait, valamint az élet végére vonatkozó döntések erkölcsi minőségét érintik. Ugyanakkor e kérdések összetettségének moralizáló leegyszerűsítése a társadalmi diskurzus szintjén aggodalomra ad okot. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben a közbeszédben eluralkodott egy olyan tendencia, amely e jelenség kapcsán sem a megértésre és kölcsönös meghallgatásra törekszik, hanem egymás világnézeti kategóriákba való beszorítását, pártállás kikényszerítését célozza meg. A társadalmunkban tapasztalható aktuális polémia viszont azt is megmutatta, milyen felületes, elnagyolt és általánosító a közgondolkodásban a bibliai üzenetének és a keresztyén gondolkodásnak az ismerete e kérdés kapcsán (is).
A Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász betegsége és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott keresete mentén kialakult társadalmi vita kapcsán szükségesnek érezzük tisztázni azokat a teológiai és etikai megfontolásokat ‒ összhangban a református teológia felismeréseivel ‒, amelyek segítségével református keresztyénként képesek vagyunk erkölcsi véleményformálás kialakítására és e véleményformálás segítésére.
Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját?
A könyv segítséget kíván nyújtani az önálló és felelős erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika, illetve a szociáletika főbb területeinek dilemmáiba, válasz- és útkereséseibe, megoldási kísérleteibe.
Életvégi döntések keresztyén etikai megközelítése. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem két oktatója által szerkesztett kötet az eutanázia kérdéskörét járja körül.
A XXI. század első évtizedeiben olyan politikai és társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi világviszonylatban, amelyben a vallás, illetve a vallások jelenléte megkerülhetetlen. Ugyanakkor a vallás e folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének értelmezése vitatott.